Adta Alám

Az éjszaka make-upja mögé megbújva,
Túl a színeken élt ő, a névtelen
Ne hívd, majd megtalál! Csak az alkalomra vár
Hanghullámokon, elkap egy szép napon

Futnék utána, csak tudnám merre
Ki hagyta így a színeket összekeverve?
Ahol a kezdet, ott a vége
Nem tudom, hogy honnan és azt sem, hogy merre...

Ment, és közben nem kérdezett semmit
Ő már tudta nagyon jól,
Ez most csak kalandról szól,
Nevét sem mondta, csak:
Adta alám a lovat a fülembe
Adta alám a lovat a fülembe

Fejére húzta nappal a felhőt,
A gyűrűs ujja köré tekergőt
Szíve kezében, lelkem harangja
Az éj sötét zugába hív kalandra

Torkomban tövis, agyamban csákány
Felmászott hozzám, holtan talált rám
Minden ott kezdődik el,
Ahol a világ térdepel
Minden ott kezdődik el,
Ahol már nem érnek el

Ment, és közben nem kérdezett semmit
Ő már tudta nagyon jól,
Ez most csak kalandról szól,
Nevét sem mondta, csak:
Adta alám a lovat a fülembe
Adta alám a lovat a fülembe

Ment, és közben nem kérdezett semmit
Ő már tudta nagyon jól,
Ez most csak kalandról szól,
Nevét sem mondta, csak:
Adta alám a lovat a fülembe
Adta alám a lovat a fülembe

És közben nem kérdezett semmit
Ő már tudta nagyon jól,
Ez most csak kalandról szól,
Nevét sem mondta, csak:
Adta alám a lovat a fülembe
Adta alám a lovat a fülembe

Ment, és közben nem kérdezett semmit
Ő már tudta nagyon jól,
Ez most csak kalandról szól,
Nevét sem mondta, csak:
Adta alám a lovat a fülembe
Adta alám a lovat a fülembe
Adta alám a lovat a fülembe
Adta alám a lovat a fülembe