Tavaszi szél

Hideg télben fájó ének hangja csendült
És a tiszta földre ráborul a zsarnok hólepel

Sötét éjben árnyak űzték el az álmot
Tétován kérlelt a félénk szó, de senki nem felelt

De jött egy szélroham és messze fújta mind
A fojtó téli éjnek búját, bánatát
S a tegnap súlyos árnyait

Ó, eljött, ó, eljött a zúgó, tavaszi szél
Énekszóval köszöntse mindenki, aki él
Igen, elmúlt, ó, elmúlt a szenvedés, a tél
Legyőzte az ének, s a zengő, tavaszi szél

Nyílt a rózsa, jártak akkor is az utcán, (jártak az utcán)
De én nem tudhattam semmit sem
Nem éltem akkor még. (nem éltem akkor még, á-á-á)

Mennyi ember várta sorsát sokszor árván, (sokszor árván)
Tétován kérlelt a félénk szó, de nem felelt az ég

De jött egy szélroham és messze fújta mind
A fojtó téli éjnek búját, bánatát
S a tegnap súlyos árnyait

Ó, eljött, ó, eljött a zúgó, tavaszi szél
Énekszóval köszöntse mindenki, aki él
Igen, elmúlt, ó, elmúlt a szenvedés, a tél
Legyőzte az ének, s a zengő, tavaszi szél

Ó, eljött, ó, eljött a zúgó, tavaszi szél
Énekszóval köszöntse mindenki, aki él
Igen, elmúlt, ó, elmúlt a szenvedés, a tél
Legyőzte az ének, s a zengő, tavaszi szél

(Á-á) s a zengő, tavaszi szél
(Á-á) s a zengő, tavaszi szél
(Á-á) s a zengő, tavaszi szél