Az Egész Világon

Nélküled telnek a nappalok
egy üveg whisky mellett azt hajtogatom, hogy meghalok.
Füstöl a cigi, nem látok színeket
tömegben is úgy érzem magam, mint egy kibaszott lakatlan szigeten.

Lassan ki csinálsz
miközben mással vagyok arra gondolok vajon mit csinálsz?!
Vajon gondolsz rám?, ha igen mire vársz?
lassan olyan távol leszel, hogy haza már nem találsz.

De te csak menj... azt hiszed hogy minden szebb lesz
ahogy visszaélnek veled meglátod vissza sírod ezt.
Részegen egy buliban egy helyi menő leszopat
utána visszasírod majd a lazulgatós napokat.

De te keményen csak bulizzál
de tegyed fel a sminkedet, hogy ne lássák, hogy zokogtál.
Baby nézzél rám, hogy mit hagytál magad után
hogy mit hagytál magad mögött, kérlek ne nézzél rám bután.

Ne beszéljünk meg most, beszéljük meg holnapután
mert érzem olyat teszek veled, amit később megbánnám.

Miért velem történik meg ez?
miért nem mással játszottál?
Szívem már új jövőt tervez
mert te mindent eldobtál.
Nemtudok többé hinni benned
már nem lesz sohasem...

Csukd be a szemed, ne gondolj a rosszra
emlékezz rám vissza, nézz fel a holdra!!
Minden este én ott várlak téged
a lelked ilyenkor érzem hozzám téved.

Nemtudok másra gondolni, csak Te rád
bármit megadnék, mégegyszer érezzem át.
Azt a közelséget mikor hozzám bújtál
mindent elhittem, bármit hazudtál.

Mikor először megláttalak éreztem
úgy dobbant a szívem, mint soha még az életben.
Mint egy villám úgy csapott belém
a tekinteted olyan volt, mint az enyém.

Te is zavarba jöttél, ezt láttam
nemtudtam beszélni, ledermedten álltam.
Te vajon gondolsz-e rám még?
vagy csak úgy, mint egy eltitkolt játék...

Miért velem történik meg ez?
miért nem mással játszottál?
Szívem már új jövőt tervez
mert te mindent eldobtál.
Nemtudok többé hinni benned
már nem lesz sohasem...

Menj el... Nézz mást...
többé nem kísért már a múlt...