Boldogság
Egyedül vagyok mikor látom már a város alszik rég
De én csak ülök és írom ezt a dalt
Mert tudom azt hogy megint újra látlak, megtalállak én
És itt leszel velem mindig, mindig
Megint támasztom a pultot
Kavarom a kávémban a cukrot
Én nem akarok aludni, mert az álmomban magam látom meghalni
De nem szabad feladni, ezért szoktam én mindent beleadni
Látom a neten hogy szeretnek
De mikor érem már el hogy szeret végre az az egy
2,6 millió perc mióta nem láttalak vajon most milyen lehetsz?
Ki az aki simogat? Van-e rajtam kívül aki ilyet írogat?
Vajon neki is majd hiányzol, ha az ő életéből is így kitáncolsz?
De ha kitáncolsz, táncolj hozzám azt a boldogságot megint hozd rám
Egyedül vagyok mikor látom már a város alszik rég
De én csak ülök és írom ezt a dalt
Mert tudom azt hogy megint újra látlak, megtalállak én
És itt leszel velem mindig, mindig
Megint támasztom a pultot, veregetitek a vállam pedig rólam sokat nem tudtok
Néha nem érdekel hogy ki van velem, hanem az hogy ki nincs
Talán ez rajtam a bilincs
Hogyan legyek jobb ember? Ha eldobtam a kokot, az ext, a kendert
Hogyan legyek jobb ember? Hogy hogy te nem értesz ha megérti több ezer
Kikérek egy pálinkát, amit vagy húsz követ, itt fogok várni rád
Belül robbanok, de kívül még tartom
Hátha mindjárt belépsz ott az ajtón
Veled a világot összehajtom ha akarom
Valakinek a pénz nekem te lettél a hatalom
Szeretném a bőröd megint érezni
Nem csak a betűidtől online létezni
Egyedül vagyok mikor látom már a város alszik rég
De én csak ülök és írom ezt a dalt
Mert tudom azt hogy megint újra látlak, megtalállak én
És itt leszel velem mindig, mindig
Megint támaszatom a pultot
Mosolygok de a fájdalom köti rám a hurkot
Zenémen felnőttek, de megmaradtam gyerek
Azt hittem majd meghajlítom az időt a teret
Akik ismernek azok sem értik mért írom
De ezt én érzem magamat tartani nem bírom
Olyan mint egy szomorú vasárnap
Könny csak az italom, kenyerem a bánat
Nézem ahogy kacagnak az emberek
De még nem látják magamnak mit tervezek
Betámolygok a wc-be igy részegen
Orosz rulett lesz, lehet kicsit meg is spékelem
Csak egy golyó amit kiveszek a tárból
Hátha istenhez ez egyszer mellém pártol
Mert már elegem van a mából
De tegnap sem ragyogtam a boldogságtól
Egyedül vagyok mikor látom már a város alszik rég
De én csak ülök és írom ezt a dalt
Mert tudom azt hogy megint újra látlak, megtalállak én
És itt leszel velem mindig, mindig
Istenem legalább, csak most az egyszer adj jelet, hogy éljek vagy haljak meg
Adj jelet!
De én csak ülök és írom ezt a dalt
Mert tudom azt hogy megint újra látlak, megtalállak én
És itt leszel velem mindig, mindig
Megint támasztom a pultot
Kavarom a kávémban a cukrot
Én nem akarok aludni, mert az álmomban magam látom meghalni
De nem szabad feladni, ezért szoktam én mindent beleadni
Látom a neten hogy szeretnek
De mikor érem már el hogy szeret végre az az egy
2,6 millió perc mióta nem láttalak vajon most milyen lehetsz?
Ki az aki simogat? Van-e rajtam kívül aki ilyet írogat?
Vajon neki is majd hiányzol, ha az ő életéből is így kitáncolsz?
De ha kitáncolsz, táncolj hozzám azt a boldogságot megint hozd rám
Egyedül vagyok mikor látom már a város alszik rég
De én csak ülök és írom ezt a dalt
Mert tudom azt hogy megint újra látlak, megtalállak én
És itt leszel velem mindig, mindig
Megint támasztom a pultot, veregetitek a vállam pedig rólam sokat nem tudtok
Néha nem érdekel hogy ki van velem, hanem az hogy ki nincs
Talán ez rajtam a bilincs
Hogyan legyek jobb ember? Ha eldobtam a kokot, az ext, a kendert
Hogyan legyek jobb ember? Hogy hogy te nem értesz ha megérti több ezer
Kikérek egy pálinkát, amit vagy húsz követ, itt fogok várni rád
Belül robbanok, de kívül még tartom
Hátha mindjárt belépsz ott az ajtón
Veled a világot összehajtom ha akarom
Valakinek a pénz nekem te lettél a hatalom
Szeretném a bőröd megint érezni
Nem csak a betűidtől online létezni
Egyedül vagyok mikor látom már a város alszik rég
De én csak ülök és írom ezt a dalt
Mert tudom azt hogy megint újra látlak, megtalállak én
És itt leszel velem mindig, mindig
Megint támaszatom a pultot
Mosolygok de a fájdalom köti rám a hurkot
Zenémen felnőttek, de megmaradtam gyerek
Azt hittem majd meghajlítom az időt a teret
Akik ismernek azok sem értik mért írom
De ezt én érzem magamat tartani nem bírom
Olyan mint egy szomorú vasárnap
Könny csak az italom, kenyerem a bánat
Nézem ahogy kacagnak az emberek
De még nem látják magamnak mit tervezek
Betámolygok a wc-be igy részegen
Orosz rulett lesz, lehet kicsit meg is spékelem
Csak egy golyó amit kiveszek a tárból
Hátha istenhez ez egyszer mellém pártol
Mert már elegem van a mából
De tegnap sem ragyogtam a boldogságtól
Egyedül vagyok mikor látom már a város alszik rég
De én csak ülök és írom ezt a dalt
Mert tudom azt hogy megint újra látlak, megtalállak én
És itt leszel velem mindig, mindig
Istenem legalább, csak most az egyszer adj jelet, hogy éljek vagy haljak meg
Adj jelet!
Credits
Writer(s): Zsolt Kovacs
Lyrics powered by www.musixmatch.com
Link
© 2024 All rights reserved. Rockol.com S.r.l. Website image policy
Rockol
- Rockol only uses images and photos made available for promotional purposes (“for press use”) by record companies, artist managements and p.r. agencies.
- Said images are used to exert a right to report and a finality of the criticism, in a degraded mode compliant to copyright laws, and exclusively inclosed in our own informative content.
- Only non-exclusive images addressed to newspaper use and, in general, copyright-free are accepted.
- Live photos are published when licensed by photographers whose copyright is quoted.
- Rockol is available to pay the right holder a fair fee should a published image’s author be unknown at the time of publishing.
Feedback
Please immediately report the presence of images possibly not compliant with the above cases so as to quickly verify an improper use: where confirmed, we would immediately proceed to their removal.