Kicsit Úgy - Egynyári Kaland

Lehet már ez a nyár talán az utolsó
Ringatózó puha gumikoporsó
Darazsat esznek a hangyák a fényben
Szőke hajak lobognak a szélben
Érzem, hogy csak, ha megérkezel, akkor
Jöhet utánad az ősz és én abból
Tudni fogom, mi jön a nyár után
Nem köt meg a pasztőrözött délután

Soha még, soha már
Soha még, soha már

Kicsit úgy érzem, elengedhetem végre a saját kezem
Az a múlté, mikor féltem, hogy elveszítem a fejem
Ide fújt engem az északi szél és visz tovább Dél felé
Dobok újat és a start mezőtől újra kezdeném

Valaki elveszít, valaki megkap
Több vagy kevesebb vagyok, mint tegnap
Nem érdekel már, ha rám telepszik,
Hogy úgy vagyok szép, ahogy nem tetszik
A jelen kiszáradt emlék csupán
Az is elillan és nézek bután
Tudhattam volna már a legelején
Minek is játsszuk végig te meg én

Soha még soha már
Soha még soha már

Kicsit úgy érzem, elengedhetem végre a saját kezem
Az a múlté, mikor féltem, hogy elveszítem a fejem
Ide fújt engem az északi szél és visz tovább Dél felé
Dobok újat és a start mezőtől újra kezdeném

Nézd, a Balaton, a vonaton fej ki az ablakon
Zúg, arcodba fúj, semmi sem új, most úgy, hogy kicsit úgy...

Kicsit úgy érzem, elengedhetem végre a saját kezem
Az a múlté, mikor féltem, hogy elveszítem a fejem
Ide fújt engem az északi szél és visz tovább Dél felé
Dobok újat és a start mezőtől újra kezdeném



Credits
Writer(s): Lili Walters
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link