Temegén

Mikor a tóban fürdünk meztelen
Mikor a kezed órák óta nem sikerül eleresztenem
Mikor a teraszon ülve tör ránk a hajnal
Mikor a parton fekszünk félig vizes hajjal

Mikor a menetszéllel hullámzik a kezem
Mikor a lila naplementét észreveszem
Mikor az ablakon a július bekopog
Én mindig arra gondolok

Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk
Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk (élünk, élünk)
Temegén

Temegén

Temegén

Amikor újra a régi közös dalunk szól
Amikor annyira nyár van, az aszfalt szinte forr
Amikor fújjuk a füstöt mezítláb a fűben
Amikor elmerülünk a végtelen egyszerűben

Mikor a semmiből ránk szakad az ég
De mi csak azt üvöltjük, nemelég, nemelég, nemelég
Mikor a pulzusom a torkomban dobog
Én mindig arra gondolok

Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk
Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk (élünk, élünk)
Temegén

Temegén

Temegén

Mikor a szél a hajadba költözik (hajadba költözik)
Ahogy futnak a fák
A homlokunk összeütközik (összeütközik)
És csak szállnak a füstkarikák
Szállnak a füstkarikák

Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk
Temegén

Temegén

Temegén



Credits
Writer(s): Tamas Molnar
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link