Vidékről jöttem

Furcsán nézel most is engem
Látom nem tetszem
Tehetek bármit, úgysem lesz jó
Bocs, hogy lélegzem!
Akkor sem állok be a sorba
Magamat nem hagyom
Vidékről jöttem, a hitem mögöttem
Magasra szárnyalok

Megmutattam honnan jöttem, felvállaltam, így döntöttem
Nem szégyellem, sőt büszke vagyok rá
Nekem a legfontosabb az, hogy önazonos legyek
Igaz szegény voltam, mégis szép emlékként gondolok rá
Elvehet az élet tőlem bármit, de az emlékeket nem
Tudod, azt itt őrzöm a szívemben
Már gyerekként annyiszor pofára estem
De felálltam, és csak előre, előre mentem

Furcsán nézel most is engem
Látom nem tetszem
Tehetek bármit, úgysem lesz jó
Bocs, hogy lélegzem!
Akkor sem állok be a sorba
Magamat nem hagyom
Vidékről jöttem, a hitem mögöttem
Magasra szárnyalok

Mennyi megmondó embert fújt ide a szél
Megmondják, hogy mit hogyan, de túl erős az acél
Lelkemet nem tudom eladni, bocs, de nem megy
Inkább kimegyek a szőlősbe és iszom egy meggyet!
Hát igen, ez vagyok én, nem kell megfejteni
Egyenes beszéd, na azt tudom nagyon szeretni
Bírom azt, ha nem hazudsz magadnak és felvállalod
Kemény néha az élet, de nekimész, bevállalod

Furcsán nézel most is engem
Látom nem tetszem
Tehetek bármit, úgysem lesz jó
Bocs, hogy lélegzem!
Akkor sem állok be a sorba
Magamat nem hagyom
Vidékről jöttem, a hitem mögöttem
Magasra szárnyalok

Nyújtsd ki a kezedet
Nyújtsd ki a kezedet
Nyújtsd ki a kezedet és felhúzlak
Nyújtsd ki a kezedet és felhúzlak
De csak ha én akarom, úgy nem tudlak

Furcsán nézel most is engem
Látom nem tetszem
Tehetek bármit, úgysem lesz jó
Bocs, hogy lélegzem! (Nyújtsd ki a kezedet)
Akkor sem állok be a sorba (nyújtsd ki a kezedet, nyújtsd ki a kezedet és felhúzlak)
Magamat nem hagyom (nyújtsd ki a kezedet)
Vidékről jöttem, a hitem mögöttem (nyújtsd ki a kezedet, nyújtsd ki a kezedet)
Magasra szárnyalok