Nevettale

Már megint egyedül ülök, nézem a tévét, nézem a tévét
Sokszor volt ez a film, ismerem a végét, ismerem a végét
Mindig ugyanazt láttam, mindenhol a képét, mindenhol a képét
De ha lehunyom a szemem, mindig csak szétég, mindig csak szétég
Ugyanaz a mozi, ugyanaz a sztori
Csak a szinkron más, mint amit kértél
Ugyanaz a hurok, ami ugyanúgy szorít
Mert képtelen vagy rá, hogy elmenjél
Csak nézem némán, elmosódsz a képen
Elalszok éppen, te sem vagy már ébren, yeah
Te sem vagy már ébren

Minden nap ugyanúgy telik el
Mondogatom magamnak, hogy legyen már valami
Minden percben ugyanaz a cél
De mit tegyek, ha haldoklik az, ami felszabadít?
Yuh, de hidd el, hogy én várok rád, rajtad nem látok át!
Eltelik pár hónap, de én nem igazán járok át
Mondd, hova szállsz babám?
Te azt hiszed "szerelmes", én nem érzem át a pátoszát

Én végig komoly voltam, te csak nevettél
A szavam igaz volt, de te csak nevettél
Én végig komoly voltam, te csak nevettél
Nevettél

Onnan jöttünk, ahova tartunk
Ennyi jót mi sosem akartunk
Onnan jöttünk, ahova tartunk
De boldogok mi sose maradtunk

Tudom, kialudt a láng, kicsi ez a ruha ránk
Most kettőnk közt a gátat csak a pia oldja már
A szívem ide-oda jár, kérlek, figyelj oda rám!
Úgy akarom, hogy te legyél a Michele Obamám
Mondd, mit tegyek meg érted
Hogy még egy csókot adjál
Tudom, a végtelen kevés lesz
De aki reggel kócosan vár
Egyszer újra az enyém lesz
Csak épp nem tudom, hogy hol jár
Én szólok, te nem értesz
Csak mondod, hogy elég lesz
Te azt hitted, ez hosszú út és nem kísérlek el
Én elmondtam már százezerszer is, kit érdekel
Már nem kell sokat várnod, lassan felnövök hozzád
Mert a boldogságom hoznád

Hey-ya, hey-ya
Velem van a bajban
Hey-ya, hey-ya
De soha nem akartam
Hey-ya, hey-ya
A szívem odaadtam
Velem vagy a bajban
De soha nem akartam