Nem felejtek

Nem félek, pedig eltemettek élve
Megfogjuk világunk
És magunkkal rántjuk mint Atlantiszt a mélybe
Ott megőrjít majd a mély sötét
A magányban ragadt árvaság
Fáj a légzés
De csak futólépés ez a mértéktelen gyávaság

A nagy szavak nagy csendhez vezetnek
Én megbocsájtok, de nem felejtek

Most elég minden dacból
Már rég elfogytam itt bent
De csak az hozzon az öröméből
Aki már nem sajnálja tőlem

Nekem annyiszor volt lépcső a hátam
Hogy letaposták mindkét szárnyam

Felfordult a gyomrom
Mi ez a műanyag gyalázat?
Nyakamba lihegő zöld szemű szörnyek mind rám vadásznak
Szemet szemért, fogat fogért
Vágd a torkot, vesszen az állat
De miért hiszed, hogy a sorsa a tiéd
Csak mert te verted rabláncra?

Én tartom neked a fényt
Amivel megvilágítom
Hogy mindig csak oda léphess
Ahol már ott van a lábnyomom
Én tartom neked a fényt
Amivel megvilágítom
Hogy mindig csak oda léphess
Ahol már ott van a lábnyomom

Most lépj!

A nagy szavak nagy csendhez vezetnek
Én megbocsájtok, de nem felejtek
Ez a tudat bennem tettekre épül
Így tudok élni kockázat nélkül



Credits
Writer(s): Tamas Sagi, Zoltan Nemeth, Laszlo Kerecsen, Sebastian Jankai, Sandor Dul
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link