Takaró
Végre, na végre, na végre, hogy megint felhívtál
A kanapédon ülünk, de egy órája meg se mozdultál
Te titokban valami kábító anyagot szereztél
Mert hogyha csak rám pillantasz a gangról, már rohanok is visszafelé
Ez még egy viszonylag enyhe tél
Nekem ez így még pont belefér
Ha mégis benne vagy, én senki
Én senkivel se cserélnék
Én az vagyok, aki csak arra vár
Hogy újra meg újra elkapjál
Ha elkaptál, akkor átkarolj
A földhöz vágj és fölém hajolj
A játék reggelre véget ér
De maradj még, csak a kedvemér'
Addig, ameddig a világ szélén
Ameddig a takarónk ér
Csak ne mond, csak nem mond, hogy ezzel se számoltál
Mikor eltűntek a ruhák és csak úgy felém fordultál
Hallod, olyanokat mondunk, hogy vonzza egymást az ellentét
Meg hogyha a szerelemben nincs, a kártyában lehet még szerencsénk
Ez egy teljesen kiürült tér
De nekem mindennél többet ér
Ha mégis benne vagy, én senki
Én senkivel se cserélnék
Én az vagyok, aki csak arra vár
Hogy újra meg újra elkapjál
Ha elkaptál, akkor átkarolj
A földhöz vágj és fölém hajolj
A játék reggelre véget ér
De maradj még, csak a kedvemér'
Addig, ameddig a világ szélén
Ameddig a takarónk ér
Szeretem az elejét és imádom a végét
Ha működne a kocsim, nem a cipőmet nézném
Itt a megállóban, hanem szélsebesen
Gurulok a lányhoz, hogy szerelmes legyen
Biztos vagyok benne, hogy este a teste
Majd enyém lesz megint és én elveszek benne
A szeme, a szája, az intelligenciája
Ő a királynőm és én a királya
Biztos voltam benne, hogy egyszer megjön a buszom
Jobbról és balról is éreztem, hogy szétnyom egy barom
De hát kit érdekel, ha a szájában olvadok majd újra el
Én az vagyok, aki csak arra vár
Hogy újra meg újra elkapjál
Ha elkaptál, akkor átkarolj
A földhöz vágj és fölém hajolj (gitár, gitár)
A játék reggelre véget ér
De maradj még, csak a kedvemér'
Addig, ameddig a világ szélén
Ameddig a takarónk ér
Én az vagyok, aki csak arra vár
Hogy újra meg újra elkapjál
Ha elkaptál, akkor átkarolj
A földhöz vágj és fölém hajolj
A játék reggelre véget ér
De maradj még, csak a kedvemér'
Addig, ameddig a világ szélén
Ameddig a takarónk ér
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
A kanapédon ülünk, de egy órája meg se mozdultál
Te titokban valami kábító anyagot szereztél
Mert hogyha csak rám pillantasz a gangról, már rohanok is visszafelé
Ez még egy viszonylag enyhe tél
Nekem ez így még pont belefér
Ha mégis benne vagy, én senki
Én senkivel se cserélnék
Én az vagyok, aki csak arra vár
Hogy újra meg újra elkapjál
Ha elkaptál, akkor átkarolj
A földhöz vágj és fölém hajolj
A játék reggelre véget ér
De maradj még, csak a kedvemér'
Addig, ameddig a világ szélén
Ameddig a takarónk ér
Csak ne mond, csak nem mond, hogy ezzel se számoltál
Mikor eltűntek a ruhák és csak úgy felém fordultál
Hallod, olyanokat mondunk, hogy vonzza egymást az ellentét
Meg hogyha a szerelemben nincs, a kártyában lehet még szerencsénk
Ez egy teljesen kiürült tér
De nekem mindennél többet ér
Ha mégis benne vagy, én senki
Én senkivel se cserélnék
Én az vagyok, aki csak arra vár
Hogy újra meg újra elkapjál
Ha elkaptál, akkor átkarolj
A földhöz vágj és fölém hajolj
A játék reggelre véget ér
De maradj még, csak a kedvemér'
Addig, ameddig a világ szélén
Ameddig a takarónk ér
Szeretem az elejét és imádom a végét
Ha működne a kocsim, nem a cipőmet nézném
Itt a megállóban, hanem szélsebesen
Gurulok a lányhoz, hogy szerelmes legyen
Biztos vagyok benne, hogy este a teste
Majd enyém lesz megint és én elveszek benne
A szeme, a szája, az intelligenciája
Ő a királynőm és én a királya
Biztos voltam benne, hogy egyszer megjön a buszom
Jobbról és balról is éreztem, hogy szétnyom egy barom
De hát kit érdekel, ha a szájában olvadok majd újra el
Én az vagyok, aki csak arra vár
Hogy újra meg újra elkapjál
Ha elkaptál, akkor átkarolj
A földhöz vágj és fölém hajolj (gitár, gitár)
A játék reggelre véget ér
De maradj még, csak a kedvemér'
Addig, ameddig a világ szélén
Ameddig a takarónk ér
Én az vagyok, aki csak arra vár
Hogy újra meg újra elkapjál
Ha elkaptál, akkor átkarolj
A földhöz vágj és fölém hajolj
A játék reggelre véget ér
De maradj még, csak a kedvemér'
Addig, ameddig a világ szélén
Ameddig a takarónk ér
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Párá-párá-bám-pám-pám
Credits
Writer(s): Andras Nemes, Peter Zajak
Lyrics powered by www.musixmatch.com
Link
© 2024 All rights reserved. Rockol.com S.r.l. Website image policy
Rockol
- Rockol only uses images and photos made available for promotional purposes (“for press use”) by record companies, artist managements and p.r. agencies.
- Said images are used to exert a right to report and a finality of the criticism, in a degraded mode compliant to copyright laws, and exclusively inclosed in our own informative content.
- Only non-exclusive images addressed to newspaper use and, in general, copyright-free are accepted.
- Live photos are published when licensed by photographers whose copyright is quoted.
- Rockol is available to pay the right holder a fair fee should a published image’s author be unknown at the time of publishing.
Feedback
Please immediately report the presence of images possibly not compliant with the above cases so as to quickly verify an improper use: where confirmed, we would immediately proceed to their removal.