Egy életen át
Amikor az ég a földhöz ér
Amikor már senki sem beszél
Amikor már otthon senki se vár
Ez a dal majd elkísér
Hidegek a téli éjszakák
Túl erős a fény, de senki se lát
Azt akarom, hogy itt maradj velem
Te meg én, egy életen át
Egy éjszaka volt, csak elfut az élet
Semmire nincs időm, csak számolom a perceket
De miért kell, hogy mindig fájjon a vége?
Letörlöm a könnyeim, szép csak így lehet
Mint az út porát a szél
Az élet úgy sodor távol
De mindig visszatérsz
A múltunk összeláncol
Amikor az ég a földhöz ér
Amikor már senki sem beszél
Amikor már otthon senki se vár
Ez a dal majd elkísér
Hidegek a téli éjszakák
Túl erős a fény, de senki se lát
Azt akarom, hogy itt maradj velem
Te meg én, egy életen át
Csend van benn, de a szív kalapál, minden mi vagyok úgy teszed szebbé
Ölelsz reggel, elköszönsz csókkal, és minden bajt el is feledtettél
Kelünk a nappal, fekszünk a Holddal, én veled tartok egy életen át
Nehéz az út, tele veszéllyel, de a túlra csak veled érhetek át
Nem erőltettünk semmit, féltünk, mert már mindenki felszínes
Csalódtunk annyit, nem hittük, hogy az élet az lehet még színes
Virágot rajzol a tél az ablakra ezen a fázós reggelen
Csak annyit súgok hozzád bújva, hogy hiányoztál nekem
Mint az út porát a szél
Az élet úgy sodor távol
De mindig visszatérsz
A múltunk összeláncol
Amikor az ég a földhöz ér
Amikor már senki sem beszél
Amikor már otthon senki se vár
Ez a dal majd elkísér
Hidegek a téli éjszakák
Túl erős a fény, de senki se lát
Azt akarom, hogy itt maradj velem
Te meg én, egy életen át
Körülöttünk minden bizonytalan
Ezért vagyok én is elkeseredve
Kavarogni fognak a gondolatok
Hogyha magamban ezeket nem teszem rendbe
A szívem néha majd közbe is szólna
És nem hagyja nekem, hogy elfeljtsem
Ha téged szeretlek tudom jól én is
Nem kell a világnak megfelelnem
Nem fejtjük meg az életet, mi nem kutatjuk tovább az értelmét
Amíg nem választ el tőled a holnap egy álom lett ez az ébrenlét
Tanultam én is a hibákból
Így a múltamat nem kell lezárnom
Azok is mi voltunk egyszer rég
De már úgy szeretünk, hogy ne fájjon
Mint az út porát a szél
Az élet úgy sodor távol
De mindig visszatérsz
A múltunk összeláncol
Amikor az ég a földhöz ér
Amikor már senki sem beszél
Amikor már otthon senki se vár
Ez a dal majd elkísér
Hidegek a téli éjszakák
Túl erős a fény, de senki se lát
Azt akarom, hogy itt maradj velem
Te meg én, egy életen át
Amikor már senki sem beszél
Amikor már otthon senki se vár
Ez a dal majd elkísér
Hidegek a téli éjszakák
Túl erős a fény, de senki se lát
Azt akarom, hogy itt maradj velem
Te meg én, egy életen át
Egy éjszaka volt, csak elfut az élet
Semmire nincs időm, csak számolom a perceket
De miért kell, hogy mindig fájjon a vége?
Letörlöm a könnyeim, szép csak így lehet
Mint az út porát a szél
Az élet úgy sodor távol
De mindig visszatérsz
A múltunk összeláncol
Amikor az ég a földhöz ér
Amikor már senki sem beszél
Amikor már otthon senki se vár
Ez a dal majd elkísér
Hidegek a téli éjszakák
Túl erős a fény, de senki se lát
Azt akarom, hogy itt maradj velem
Te meg én, egy életen át
Csend van benn, de a szív kalapál, minden mi vagyok úgy teszed szebbé
Ölelsz reggel, elköszönsz csókkal, és minden bajt el is feledtettél
Kelünk a nappal, fekszünk a Holddal, én veled tartok egy életen át
Nehéz az út, tele veszéllyel, de a túlra csak veled érhetek át
Nem erőltettünk semmit, féltünk, mert már mindenki felszínes
Csalódtunk annyit, nem hittük, hogy az élet az lehet még színes
Virágot rajzol a tél az ablakra ezen a fázós reggelen
Csak annyit súgok hozzád bújva, hogy hiányoztál nekem
Mint az út porát a szél
Az élet úgy sodor távol
De mindig visszatérsz
A múltunk összeláncol
Amikor az ég a földhöz ér
Amikor már senki sem beszél
Amikor már otthon senki se vár
Ez a dal majd elkísér
Hidegek a téli éjszakák
Túl erős a fény, de senki se lát
Azt akarom, hogy itt maradj velem
Te meg én, egy életen át
Körülöttünk minden bizonytalan
Ezért vagyok én is elkeseredve
Kavarogni fognak a gondolatok
Hogyha magamban ezeket nem teszem rendbe
A szívem néha majd közbe is szólna
És nem hagyja nekem, hogy elfeljtsem
Ha téged szeretlek tudom jól én is
Nem kell a világnak megfelelnem
Nem fejtjük meg az életet, mi nem kutatjuk tovább az értelmét
Amíg nem választ el tőled a holnap egy álom lett ez az ébrenlét
Tanultam én is a hibákból
Így a múltamat nem kell lezárnom
Azok is mi voltunk egyszer rég
De már úgy szeretünk, hogy ne fájjon
Mint az út porát a szél
Az élet úgy sodor távol
De mindig visszatérsz
A múltunk összeláncol
Amikor az ég a földhöz ér
Amikor már senki sem beszél
Amikor már otthon senki se vár
Ez a dal majd elkísér
Hidegek a téli éjszakák
Túl erős a fény, de senki se lát
Azt akarom, hogy itt maradj velem
Te meg én, egy életen át
Credits
Writer(s): Peter Somogyi, Roland Nyari, Robert Acs, Krisztian Bogar
Lyrics powered by www.musixmatch.com
Link
© 2024 All rights reserved. Rockol.com S.r.l. Website image policy
Rockol
- Rockol only uses images and photos made available for promotional purposes (“for press use”) by record companies, artist managements and p.r. agencies.
- Said images are used to exert a right to report and a finality of the criticism, in a degraded mode compliant to copyright laws, and exclusively inclosed in our own informative content.
- Only non-exclusive images addressed to newspaper use and, in general, copyright-free are accepted.
- Live photos are published when licensed by photographers whose copyright is quoted.
- Rockol is available to pay the right holder a fair fee should a published image’s author be unknown at the time of publishing.
Feedback
Please immediately report the presence of images possibly not compliant with the above cases so as to quickly verify an improper use: where confirmed, we would immediately proceed to their removal.