Fáradt himnusz

Kell még egy fáradt himnusz
Így tán még maradok
Kell még egy fáradt himnusz
Még hinni akarok

Jön már a végtelen álom
Jön a végtelen álom

Azt érzem, megbasz az élet
Szép lassan elfogy a lé
Úgy érzem, keveset kérek
Mégis haladunk hátrafelé
Éhséghez jár propaganda
Bár a tápértéke kevés
Etikát oktat a rablóbanda
Szeletelt parizer a végkielégítés
Itt megy a szédítés
De éles már a kés
Itt lesz leépítés
Isten, áldd meg!

Féregből van most bőven
Emberből volna jó
Tegnap még egyedül nyögtem
S egyedül csend van, néma a szó
Féregből van most bőven
Emberből kéne még
Mindegy, hogy ki van épp a trónon
Pszichopaták dominálnak, amíg kék az ég
Amíg kék az ég
A-amíg kék az ég
Amíg kék az ég
Meddig bírjuk?

Azt érzem, megbasz az élet
Szép lassan elfogy a lé
Úgy érzem, keveset kérek
Mégis haladunk hátrafelé
Éhséghez jár propaganda
Bár a tápértéke kevés
Etikát oktat a rablóbanda
Szeletelt parizer a végkielégítés
Itt megy a szédítés
De éles már a kés
Itt lesz leépítés
Isten, áldd meg!

Hát névtelen, kénytelen tekerem
Keresem benned pénztelen sikerem
Félek, hogy féktelen zsigerem most
Felemészt s átszánt védtelen hitemen
Szeretem magam, s keresem a keretem
És keresem addig, míg mégis leverem
És feledek minden vonalat a tenyeremen
Eszegetem feketére szenesedett kenyerem

S ha nem félek, nem is élek
Ezer éve vagyunk testvérek
De elavult bennem a végtelen szerelem
És veszedelem lett úrrá most a szívemen
És érzem!
És érzem!

Jön már a végtelen álom
Jön a végtelen álom

Tervekből van most bőven
Tettekből kéne még
Soha nem járt szakadt cipőben
A disznózsírból mégsem elég

Rendszerből kaptam bőven
Kenderből kéne még
De a rendszer jobban tudja
Hogy mire van szükség
Gyóntat akkor is
Ha én nem gyónnék
Kábít a pótlék
El-kábít a pótlék
Meddig bírjuk?

Évek óta várom azt a híres változást
Évek óta hallom azt az ízes csámcsogást
A hazugság nem takar
Felvillan az agyar
Meddig bírjuk?

Kell még, kell még
Kell az adagom
Kell még, kell még

Kell még, kell még
Kell az adagom
Testes tetvek ülnek a nyakamon
Hiába vakarom, ez modern kori hatalom

Azt érzem, megbasz az élet
Szép lassan elfogy a lé
Úgy érzem, keveset kérek
Mégis haladunk hátrafelé
Éhséghez jár propaganda
Bár a tápértéke kevés
Etikát oktat a rablóbanda
Szeletelt parizer a végkielégítés
Itt megy a szédítés
De éles már a kés
Itt lesz leépítés
Isten, áldd meg!

Hát névtelen, kénytelen tekerem
Keresem benned pénztelen sikerem
Félek, hogy féktelen zsigerem most
Felemészt s átszánt védtelen hitemen
Szeretem magam, s keresem a keretem
És keresem addig, míg mégis leverem
És feledek minden vonalat a tenyeremen
Eszegetem feketére szenesedett kenyerem

S ha nem félek, nem is élek
Ezer éve vagyunk testvérek

De elavult bennem a végtelen szerelem
És veszedelem lett úrrá most a szívemen
És érzem...



Credits
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link