Lóci verset ír

Ünnep előtt volt. Kint a kertben
húsvéti bárány bégetett,
most borult virágba az alma,
a barackfa már vetkezett,

én meg épp versbe igyekeztem
fogni életet és halált,
mikor egyszerre nyílt az ajtó,
jött Lóci és elémbe állt

s megszólalt: - Apu, verset írtam!
-De hisz még nem tudsz írni, te!
-Nem is írtam, csak kigondoltam .
-No, halljuk . - Hát figyelj ide, -

szólt Lóci, azzal nekikezdett
s két sorban elmondta a verset:
"Az életet adja, adja,
egyszerre csak abbahagyja . "

Én nagyot néztem: - Ki? Kiről szól
a versed? Ennyi az egész?
-Hát az istenről, az a címe! -
magyarázta a gyerek; és:

-Nem kéne még valami hozzá?
kérdeztem én kíváncsian .
-Nem hát, -felelt ő, -ez az élet,
ebben már minden benne van .

-Benne van, jól van, igazad van,
szép a vers, menj és játssz tovább! -
Szinte ijedten csókoltam meg
Lóci hatéves homlokát...

Ő elrohant ... Kint ragyogott a
tavasz, a bárány bégetett
s én eltűnődve ezt a verset
írtam a magamé helyett .



Credits
Writer(s): Lorinc Sen Szabo, Vilmos Gryllus, Mate Torok
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link