Végtelen

Emeld a kezedet az ég felé
Most íródik a végtelen, nincsen többé képtelen
Rohanunk a fény felé
Hullámzunk a paint-eken, színes lesz a színtelen (uh, uh-uh-uh-uh)

Keresed még a hangod, mielőtt beszélnél (beszélnél)
Üres a kép, amit láthatnál a tükörnél
Nincs levegő, nincs tér, nincs semmi, merülnél (merülnél)
Nyújtom a kezemet, tartalak, ha repülnél
Itt van elég hely (van elég hely), még elférsz mellettem (elférsz)
Itt van elég tér (van elég tér), mit fent a felhőben
Ha levegő kell, én leszek a lélegzet (oh-oh)
Én nem adom el a titkod, amit féltettél

Magadat keresed a múltban (keresed a múltban)
A súly kicsit lehetne súlytalan (súlytalan)
Várod a sorsod a sorban
És most mégis minden jól van

Emeld a kezedet az ég felé
Most íródik a végtelen, nincsen többé képtelen
Rohanunk a fény felé
Hullámzunk a paint-eken, színes lesz a színtelen

Befordul az élet a sarkon
Én nevetve elémegyek
De remegő kézzel remélem (ja)
Ha bukni kell, ne én legyek (nem, nem)
A szememben ott a szivárvány
A szívembe ott van a nap (ott van a nap)
Az álmaim könyvébe írom a jót
És ez most pont az a lap (yeah)

Mosollyal arcomon várlak (várlak)
Egyetlen percünk sem átlag (átlag)
Egy rózsaszín felhő a sorsunk (hm)
És remélem holnap is látlak (látlak)
Árnyékok futnak a falon
A nyomomat követik minden nap (minden nap)
Az élet egy kurva jó könyv (könyv)
És én tudom, hogy rólunk szól minden lap (minden lap)

De fordul az élet a sarkon (sarkon)
Itt várlak a túlsó parton (parton)
Itt várlak az út közepén
Ahol szemem a célon, de lábam a rajton (rajton)
Ez az élet tündérmese
A fantáziámból a fantáziádba
És a füledbe suttog a hangom
Mert tudod, hogy nem vársz hiába

Eltörött a homokóra
Nem látom az időt, hogy merre pereg (ja)
Így fordul elő, hogy az úton
Önmagammal is szembe megyek (miért?)
Szeretlek téged
De imádni jobban tanultam meg önmagamat (önmagamat)
Anyám a fülembe súgta
Az élet kemény, de te önmagad add (fiam)

Magadat keresed a múltban (keresed a múltban)
A súly kicsit lehetne súlytalan (súlytalan)
Várod a sorsod a sorban
És most mégis minden jól van

Emeld a kezedet az ég felé
Most íródik a végtelen, nincsen többé képtelen
Rohanunk a fény felé
Hullámzunk a paint-eken, színes lesz a színtelen

Emeld a kezedet az ég felé (ég felé)
Most íródik a végtelen, nincsen többé képtelen
Rohanunk a fény felé (fény felé)
Hullámzunk a paint-eken, színes lesz a színtelen (színtelen)
A végtelen
Hmm-hmm-hmm-hm



Credits
Writer(s): Jozsef Nemeth, Julia Horanyi, Miklos Macko
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link