Jóvátehén

Nem kell a fény és mégis
Sokan szeretnék
A lélekről azt gondolni
Hogy jóvátehetnék

Mert ez az általános
Bűnös vagy és kész
És vállalnod kell a terheimből
Rád jutó részt

Nincs semmi kőbe vésve
Te mondd meg mi legyen
A Föld az úgyis borzasztó nagy
Megvagyunk elegen

Mégsem cselekszünk
Homokban milliárd fej
Egymást se látjuk a porszemektől
A vakság biztos hely

Persze jó tudni
Hogy piros vagyok vagy kék
Én elengedtem a témát
És nem érdekeltek rég

Legyél bátrabb újra
Merj álmodni
Valami olyat, amit nem tudunk elhinni

Nem vagyok mindentudó
Pedig régóta fűt a vágy
De ha egy tanácsom lenne magamnak
Örülnék, ha hallanád

Lásd magadban
A hosszú utadat amin jársz
Aztán ereszd el az egészet
Indítsd újra a zenéket

Amiket akkor hallgattál
Ha már nem volt más remény
Vagy ha csak a metál volt kemény
Meg a régi riffgyűjtemény

Lásd magadban
A hosszú utadat amin jársz
Aztán ereszd el az egészet
Indítsd újra a zenéket

Amiket akkor hallgattál
Ha már nem volt más remény
Vagy ha csak a metál volt kemény
Meg a régi riffgyűjtemény

Azt mondtam
Ez a híd túl hosszú lesz
Nincs értelme, az idő a végén
Mindent visszavesz

Azt mondtam
Ez a híd túl hosszú lesz
Nincs értelme, az idő a végén
Mindent visszavesz

Azt mondtam
Ez a híd túl hosszú lesz
Nincs értelme, az idő a végén
Mindent visszavesz

Azt mondtam
Ez a híd túl hosszú lesz
Aztán látod, hogy átmentem rajta
Hát gyere utánam, és hidd el ezt

Lásd magadban
A hosszú utadat amin jársz
Aztán ereszd el az egészet
És indítsd újra a zenéket

Amiket akkor hallgattál
Ha már nem volt más remény
Vagy ha csak a metál volt kemény
Meg a régi riffgyűjtemény

Lásd magadban
A hosszú utadat amin jársz
Aztán ereszd el az egészet
Indítsd újra a zenéket

Amiket akkor hallgattál
Ha már nem volt más remény
Vagy ha csak a metál volt kemény
Meg a régi riffgyűjtemény



Credits
Writer(s): Gulyás Márkó
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link