túl a fenyvesen

Túl a fenyvesen van egy hely, csak neked és nekem

Vékony volt a jég,
De ennél csak vékonyabb lesz
Ez a fiú két üveg mellé
Még négyet odatesz
Új flowkat csempészek fülekbe
A gyerek tiszta Boba Fett
Aztán a haterek mosolya
Mondd csak, hova lett?
A zeném mentáltorna, a tiéd verbáltoalett
De ez az utolsó sor ami erről szólt
Mert nem neked zenélek, hanem annak
Aki a koncerten minden számot fejből tolt
A rímek zárójelében abszolút maradtam
A sorokban tűz van, a sorokban harag van
Sosem düllesztettem ki én a hiú kebelt, elég hogy
A mikrofon mögött magam vagyok
Anya kisfiúból egy oroszlánt nevelt
Így a szavak mögött vad és szabad vagyok
Ja
És itt hagyom ezt a dalt neked, ha hagyod
De hogyha már

Nem leszek itt akkor neked
Akkor is énekeld dalom
A virágot dalba ültettem
És ígérem, én neked adom
Tudom hogy fáj és fájni fog
De a folyó parthoz visz hamar
A fények neked égnek a határon
És a szél is Radnótit szaval

Újra itt vagy te meg én és hidegek a fények
Tudom szerelmet ígértem, de túlságosan félek
Ne menj még el kérlek
Tudom nem vagyok itt eleget, de másfele vitt az élet
Álmodok míg élek, de aludni is kéne
"Ne várj másra Geri", futtában mondta az angyal
Rohant tovább hozzád, és a túloldalról néztem
A könnyeid a várból Dunába mossa a hajnal
De tényleg
Azt hittem tudom hogy működsz de mégsem
Azt hittem te is bánod, de én sem
Ez a vonat nem tart sehova, de legalább
Rajta vagyunk, te meg én, nem? És le
Döntheted bármikor
A komor, méla falaim
Vedd a kedvem is el
Hozzád akkor sincsen
De egyvalamit nem adok: a dalaim
Mert ha elveszed a zenét
Még meghallom a szívem
De hogyha már

Nem leszel itt akkor nekem
Akkor is éneklem dalod
Szívedet dalba öltötted
Azt mondtad, ez éjjel paplanod
Tudom hogy fáj és fájni fog
De a folyó parthoz visz hamar
A fények neked égnek a határon
És a szél is Radnótit szaval

Ezeknek a strófáknak hegye van
A dalban ott a vér és az iszony
Itt nem lesz hobóból király
Ez nem az az ország
Ide a forradalom is csak
Myomorogni jár
De adj egy üres poharat
És félig kiiszom
Ne keresd itt a rendszerhibát
Ez egy szellemvilág
A versem mondd
Mennyi embert vigyáz?
Nem tudom megtalálom-e
Magam a dalokban
Nektek adtam őket
És magamra maradtam
Próbálok kiszakadni
Próbálok elrohanni
A világ nem mindig rímel
Ezt kéne elfogadni
De ha egyszer hazaérek
Ha egyszer hazaérek
Vége lesz bennem
Minden csatatérnek
Ez itt mozaik rap, mondd, hol az ihlet?
Ez az első csúcs, de a sokadik hegy
Mondd hol az ihlet, mondd hol az ihlet
Nem jön a szó
Nem jön számra a szó
És hogyha már

Nem leszünk itt akkor neked
Akkor is énekeld dalunk
Gyere, és százszor élj, ha tudsz
Addig, amíg még itt vagyunk
Tudom hogy fáj, és fájni fog
De a folyó parthoz visz hamar
A fények neked égnek a határon
És a szél is Radnótit szaval