Zootiez

Remélem, találsz majd valakit, aki úgy bánik veled, ahogy illik
Mindig ráismerek, hogy a másik felem csak egy pánikbeteg, meg egy fiend is
Indítom a cigit egyik kezemből másikba, ráhitelek, ahogy izzik
Izzik a levegő, vár rám a temető, a halálig megyek, nem a sittig
Mindig valami van, ami tönkre tesz, nem tudok olyat, aki többet menne
A hasamon akkora lőtt sebek, hogy ettől egy saiyajin összeesne
Gondoltam rá, hogy eladom a lelkem, ha cserébe pénzem örökre lesz
De maradok az, aki föl se veszi, nem akarom hallani többet ezt
Para, hogy az a kis összeg ennyit ér a sok wannabe-nek
Para, hogy mindig annak jön össze, akinek mindent apa fizet
Vannak olyan napok, amikor fáj, hogy nem ebédelek, max csapvizet
De valahogy mindig maradok fasza gyerek, aki senkiből valaki lett
Maradok én, akkor is, ha nem t' om, ki vagyok mindig maradok én
Maradok gyuben, és mindig lesz, amit adok
És lehet, hogy nem lesz elég, amit adok, mikor jönnek a viharok
De nekem az is bőven elég, ha sírsz egy kicsit, és a könnyedből ihatok
Ha véletlen elárad a könnyed
Én nagyot nyelek mikor egyedül vagy, én ott vagyok veled
Hogy mit gondolnak rólad, én szarok bele a sötétbe felhozom a napot neked
Ez a feladatom, ahol vagy, ott leszek, hogyha eljössz megnézni, én nagyot megyek
Hogyha cigit tekersz, mindig adok bele, egy este alatt elszívunk hatot-hetet

Rockolom a designert, azért van, hogy kirakd, tesó és figyeld, én nyugodtan kirakom
Egyedül alszom, és egyedül sírok, de a könnyeimet majd Guccival itatom
Jó kedvem van, mert koszolom az italom, kések a hátamban, problémás bizalom
Tudom, mi a jó, bro, nem csal a szimatom
Van, csak azért, mert megtehetem, kihagyom
Repülök egy dínón, a fejem már zúg, de mindent meghallok, mit fülembe súg
A kislány az ölemben zazába fúj, fel is út, le is út, én így, te úgy
Benned nem bízok, baby, csak a bagben, álmomban ott hagytam lelkem Újpesten
Süttetem a hasam, a napon fekszem, neked szomorú, nekem kék az exem
Lebegek a vízen, a napfény a számban, nézheted, hogy nyerek premier plánban
A sárból jövök, volt, hogy izzadva fáztam, ha esett az eső, sohasem áztam
Ráz a hideg, újabb epizód indul, Cartier lencsén a látásom tisztul
Mellettem a kislány estére izgul, harap a szarom, egy rednose pitbull
Rockolom a designert, azért van, hogy kirakd, tesó, és figyeld, én nyugodtan kirakom
Egyedül alszom, és egyedül sírok, de a könnyeimet majd Guccival itatom
Jó kedvem van, mert koszolom az italom, kések a hátamban, problémás bizalom
Tudom, mi a jó, bro nem csal a szimatom
Van, csak azért, mert megtehetem, kihagyom

Varázslónak érzem magam, egy éjszaka alatt annyi zöldet tüntetek el
Minden nap leírom, minden nap gyáva vagyok, ezért sohasem küldhetem el
Nem halhatok már elég fiatalon, a huszonhatodikat ünnepelem
A legnagyobb titkom is az, hogy nincs, én is ugyanolyannak születtem meg
Mint mindenki más, mint mindenki más, minden nap ugyanaz, ugyanaz a sár
Ugyanaz a pénz, ugyanaz a gáz, ugyanaz a cél, ugyanaz az ár
Nem hiszek Istenben, pénzben, tizesekben lehet, hogy hiszek, csak nem a tietekben
Sírnak a széfek, meg sírnak a szemek, de hangosabb a cigi, felsír a kezemben
Felkelek rá, vagy ez csak egy álom? nem kell az új, mert van elég barátom
Fendi helyett csak a merchünkben járom, mindenem priceless, kivéve a láncok
Azok csak drágák, de nem eléggé, mert nekem sem jutott cheat ebbe a gameben
Már nem hat a PAINKILLER, végtelen pénz
Nem születtem bele, de nem halok szegényen
Maradok én, maradok én, elejétől végig maradok én
Nem eszek pár napig, nekem oké, de nem állok sorba a falatokért
Állnak a sorban, pedig nem is éhesek, én már nem csajozok, a csajok éneznek
Kicsit szarul vagyok, egy kicsit élvezem
Nem látok tisztán, de már nem is érdekel
Nem