Sztráda
Gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Túl nagy az áldozat ezen az úton és szembe jön a szél a sztrádán
Ha kiteszek mindent az ablakba félek, hogy hamar leszakad a párkány
Az emberek azt hiszik, emiatt rengeteg gyönyörű pillangó száll rám
De nem látnak mögém, és fogalmuk sincsen, hogy a sárból hogyan lesz márvány
Hajnali négy van, nem alszom, épp tekereg a kezem között a kormány
A szaggatott vonalak felett én megint úgy megyek át, akár egy orkán
Leszarom, ha valaki nem bír meg azokat, amiket mögöttem mond rám
Csak teszem a dolgom, amíg az életem nem akad a halálom torkán
De van, amit megtanít mindig az élet
Nem állok még meg
Van, akit megvakít a siker fénye
Úgy zuhan mélyre
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Nem volt otthon annyi a lóvénk, hogy játszhassak a nagyok között a pályán
Most lehet, hogy ezért sír az a sok ember a lemezem mindegyik számán
Itt ülök, de mégis ott dobogok a mellkasodnak a középső táján
Pedig nem azért jöttem el eddig, hogy idézet legyek a gyerekek a száján
Egy pillanat alatt elillan a siker, a levegőm olykor fogytán
Mert az összes akadály fegyver, amit a sorsom az utamon fog rám
Egy hullámvasúton utazom és mozgok a lejtő mindkét pontján
A világom ilyen, itt nem sok a napfény, de legalább figyel a hold rám
De van, amit megtanít mindig az élet
Nem állok még meg
Van, akit megvakít a siker fénye
Úgy zuhan mélyre
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok (én csak gurulok)
Igazi maradok oh, én így haladok
Én csak gurulok
Én csak gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Túl nagy az áldozat ezen az úton és szembe jön a szél a sztrádán
Ha kiteszek mindent az ablakba félek, hogy hamar leszakad a párkány
Az emberek azt hiszik, emiatt rengeteg gyönyörű pillangó száll rám
De nem látnak mögém, és fogalmuk sincsen, hogy a sárból hogyan lesz márvány
Hajnali négy van, nem alszom, épp tekereg a kezem között a kormány
A szaggatott vonalak felett én megint úgy megyek át, akár egy orkán
Leszarom, ha valaki nem bír meg azokat, amiket mögöttem mond rám
Csak teszem a dolgom, amíg az életem nem akad a halálom torkán
De van, amit megtanít mindig az élet
Nem állok még meg
Van, akit megvakít a siker fénye
Úgy zuhan mélyre
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Nem volt otthon annyi a lóvénk, hogy játszhassak a nagyok között a pályán
Most lehet, hogy ezért sír az a sok ember a lemezem mindegyik számán
Itt ülök, de mégis ott dobogok a mellkasodnak a középső táján
Pedig nem azért jöttem el eddig, hogy idézet legyek a gyerekek a száján
Egy pillanat alatt elillan a siker, a levegőm olykor fogytán
Mert az összes akadály fegyver, amit a sorsom az utamon fog rám
Egy hullámvasúton utazom és mozgok a lejtő mindkét pontján
A világom ilyen, itt nem sok a napfény, de legalább figyel a hold rám
De van, amit megtanít mindig az élet
Nem állok még meg
Van, akit megvakít a siker fénye
Úgy zuhan mélyre
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok oh, én így haladok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok
Igazi maradok, maradok, maradok, maradok, maradok
Én csak gurulok, gurulok, gurulok, gurulok, gurulok (én csak gurulok)
Igazi maradok oh, én így haladok
Én csak gurulok
Én csak gurulok
Credits
Writer(s): Erik Vaszil
Lyrics powered by www.musixmatch.com
Link
Other Album Tracks
© 2024 All rights reserved. Rockol.com S.r.l. Website image policy
Rockol
- Rockol only uses images and photos made available for promotional purposes (“for press use”) by record companies, artist managements and p.r. agencies.
- Said images are used to exert a right to report and a finality of the criticism, in a degraded mode compliant to copyright laws, and exclusively inclosed in our own informative content.
- Only non-exclusive images addressed to newspaper use and, in general, copyright-free are accepted.
- Live photos are published when licensed by photographers whose copyright is quoted.
- Rockol is available to pay the right holder a fair fee should a published image’s author be unknown at the time of publishing.
Feedback
Please immediately report the presence of images possibly not compliant with the above cases so as to quickly verify an improper use: where confirmed, we would immediately proceed to their removal.