FELDOBOM A KÖVET
Feldobom a követ, az ráesik a fejemre
New York-ban jut eszembe Ady Endre
Szívemre tűzöm a trikolor zászlót
Elviszem magammal Kollár-Klemencz Lászlót
Biztosak abban, hogy szakítanunk kéne
De én nem szakítok, tizenhat éve
Beszélni róla nem fekete mágia
Mégsem elég az a párterápia
Szívd csak a cigit, azt hiszed segít?
Ki magával harcol az mindig csak veszít
De a szakadékok az értékrendben
Nem szűkülnek attól, hogy 'értem, rendben'
Tudtam, hogy sírni fogsz, lassan tipikus
Mindig ez van, ha én vagyok kritikus
Megafonba üvöltöd az igazságod
Míg a végén te is valóságnak látod
Lehet, hogy seggfejség, hisz befogadtál
Azon az ablakon mászok ki, amit nyitva hagytál
Éjszaka, hogy levegőt kapjak
Szűk ez a szoba, megfojt, hogy itt maradjak
Pedig én tényleg, tényleg, tényleg szeretlek
Más emberekben téged kereslek
Ha mégis két eletem volna
Az egyik csak rólad szólna
Feldobom a követ, az ráesik a fejemre
New York-ban jut eszembe Ady Endre
Szívemre tűzöm a trikolor zászlót
Elviszem magammal Kollár-Klemencz Lászlót
Biztosak abban, hogy szakítanunk kéne
De én még itt lakom tizenhat éve
Kétezerhét, nulla, hat, tizennyolc
Kelet-Európa, felső polc
Haragszol? Lassan tipikus
Mindig ez van, ha én vagyok kritikus
Utcai harcos orcán fintor
Ki fogod sípolni hogy...?
Mikor az ember strómanként viccel
Mandinerből a gyűlölet spriccel
Csak a négy-hat meg a hat-három
De ne kelljen már útlevél kifele a határon
Lássuk be, ez egy kicsikét toxik
A maszkulinitásod szertefoszlik
Disznóvágás, nepotizmus
Pálinkagőzös hedonizmus
A plakátról bámul vissza rád egy stock fotó
Itt még a csecsemő sem ingyen mosolyog
És ha van pénz, az sem ér semmit
Itt pénzzel is sikerül szegénynek lenni
Mogorva emberek a kisboltban
Te meg máris érzed a gyomrodban, hogy
Nem a te hibád, nem a te hibád, nem a te hibád
Nem a te hibád, nem a te hibád, nem a te hibád!
Nem a te hibád, nem a te hibád, ne ma, ne ma
Nem a te hibád, nem a te hibád, ne ma, ne ma
Tudom, hogy seggfejség, hisz befogadtál
Azon az ablakon mászok ki, amit nyitva hagytál
Éjszaka, hogy levegőt kapjak
Szűk ez a szoba, megfojt, hogy itt maradjak
Pedig én tényleg, tényleg, tényleg szeretlek
Más országokban téged kereslek
Ha mégis két életem volna
Az egyik csak rólad szólna
Feldobom a követ, az ráesik a fejemre
New York-ban jut eszembe Ady Endre
Szívemre tűzöm a trikolor zászlót
Elviszem magammal Kollár-Klemencz Lászlót
Ahogy az ember megöregszik
Rohadt kínos, kicsit mégis tetszik
A puszta tény, hogy Ady Endre
Remekül rímel a 'the end'-re
New York-ban jut eszembe Ady Endre
Szívemre tűzöm a trikolor zászlót
Elviszem magammal Kollár-Klemencz Lászlót
Biztosak abban, hogy szakítanunk kéne
De én nem szakítok, tizenhat éve
Beszélni róla nem fekete mágia
Mégsem elég az a párterápia
Szívd csak a cigit, azt hiszed segít?
Ki magával harcol az mindig csak veszít
De a szakadékok az értékrendben
Nem szűkülnek attól, hogy 'értem, rendben'
Tudtam, hogy sírni fogsz, lassan tipikus
Mindig ez van, ha én vagyok kritikus
Megafonba üvöltöd az igazságod
Míg a végén te is valóságnak látod
Lehet, hogy seggfejség, hisz befogadtál
Azon az ablakon mászok ki, amit nyitva hagytál
Éjszaka, hogy levegőt kapjak
Szűk ez a szoba, megfojt, hogy itt maradjak
Pedig én tényleg, tényleg, tényleg szeretlek
Más emberekben téged kereslek
Ha mégis két eletem volna
Az egyik csak rólad szólna
Feldobom a követ, az ráesik a fejemre
New York-ban jut eszembe Ady Endre
Szívemre tűzöm a trikolor zászlót
Elviszem magammal Kollár-Klemencz Lászlót
Biztosak abban, hogy szakítanunk kéne
De én még itt lakom tizenhat éve
Kétezerhét, nulla, hat, tizennyolc
Kelet-Európa, felső polc
Haragszol? Lassan tipikus
Mindig ez van, ha én vagyok kritikus
Utcai harcos orcán fintor
Ki fogod sípolni hogy...?
Mikor az ember strómanként viccel
Mandinerből a gyűlölet spriccel
Csak a négy-hat meg a hat-három
De ne kelljen már útlevél kifele a határon
Lássuk be, ez egy kicsikét toxik
A maszkulinitásod szertefoszlik
Disznóvágás, nepotizmus
Pálinkagőzös hedonizmus
A plakátról bámul vissza rád egy stock fotó
Itt még a csecsemő sem ingyen mosolyog
És ha van pénz, az sem ér semmit
Itt pénzzel is sikerül szegénynek lenni
Mogorva emberek a kisboltban
Te meg máris érzed a gyomrodban, hogy
Nem a te hibád, nem a te hibád, nem a te hibád
Nem a te hibád, nem a te hibád, nem a te hibád!
Nem a te hibád, nem a te hibád, ne ma, ne ma
Nem a te hibád, nem a te hibád, ne ma, ne ma
Tudom, hogy seggfejség, hisz befogadtál
Azon az ablakon mászok ki, amit nyitva hagytál
Éjszaka, hogy levegőt kapjak
Szűk ez a szoba, megfojt, hogy itt maradjak
Pedig én tényleg, tényleg, tényleg szeretlek
Más országokban téged kereslek
Ha mégis két életem volna
Az egyik csak rólad szólna
Feldobom a követ, az ráesik a fejemre
New York-ban jut eszembe Ady Endre
Szívemre tűzöm a trikolor zászlót
Elviszem magammal Kollár-Klemencz Lászlót
Ahogy az ember megöregszik
Rohadt kínos, kicsit mégis tetszik
A puszta tény, hogy Ady Endre
Remekül rímel a 'the end'-re
Credits
Writer(s): Balint Kun, Barnabas Hera, Giorgio Andras Fekete, Attila Jonas, Zsombor Gyula Bona, Peter Gaal
Lyrics powered by www.musixmatch.com
Link
© 2024 All rights reserved. Rockol.com S.r.l. Website image policy
Rockol
- Rockol only uses images and photos made available for promotional purposes (“for press use”) by record companies, artist managements and p.r. agencies.
- Said images are used to exert a right to report and a finality of the criticism, in a degraded mode compliant to copyright laws, and exclusively inclosed in our own informative content.
- Only non-exclusive images addressed to newspaper use and, in general, copyright-free are accepted.
- Live photos are published when licensed by photographers whose copyright is quoted.
- Rockol is available to pay the right holder a fair fee should a published image’s author be unknown at the time of publishing.
Feedback
Please immediately report the presence of images possibly not compliant with the above cases so as to quickly verify an improper use: where confirmed, we would immediately proceed to their removal.