Ahol a többiek vannak

Ahol a többiek vannak
Hol a többiek vannak
Hol a többiek

Írni nem könnyű, nem írni könnyű
Néha írni könnyű, de néha nyűg
A felejtésből visszatérni
Szintén nem könnyű, de meg lehet lépni
Annak tudatában, hogy hiánypótló vagy
De szükség nincs rád, az kiábrándító
Minden alkalommal meggyötör a depresszió
Csak mert nem vagy közhelyhalmozó
Az emberek pedig sablonokban gondolkodnak
Ez nem lenne baj, mert ez túlélési ösztön
Csakhogy a sablonokból kimozdulni nem tudnak
Az konformizmus, azaz börtön
Én már tudom, hogy a tömeget le nem győzöm
De azért a boszorkánykonyhámban a bájitalt főzöm
Az idegre jó megoldás a közöny
De vigyázni kell, hogy meg ne öljön

Mért nem vagyok ott, hol a többiek vannak
Mert sosem voltam ott, ahol a többiek vannak
Sosem gondoltam és éltem azt, amit a többiek
Ezért még az életemben elfelejtenek
Mért nem vagyok ott, hol a többiek vannak
Mert sosem voltam ott, ahol a többiek vannak
Sosem gondoltam és éltem azt, amit a többiek
Ezért még az életemben elfelejtenek

Félre ne érts, nem panaszkodom
A legfontosabb, hogy tükörbe tudjak nézni
Úgy akarok mindent megélni
Hogy amit megtettem, az vállalhatom
Voltak rossz döntések, amiből tanulni kellett
Elhanyagolhatók a jók mellett
És nincs olyan, hogy makulátlan életpálya
Csak ne tegyen ki sok időt, hogy az ember bánja
A legtöbb ember mégis a számokat nézi
Pedig a sikeresség ennél árnyaltabb
Mindenkinek mindent magához kell mérni
És a saját tempójában előre lépni
Menyus is megmondta, hogy vannak korszakok
Ez szükségszerű, de nem számítható
De jobb, ha tudod, a korszak bennünk lakik
És egy katarzissal lezárható

Mért nem vagyok ott, hol a többiek vannak
Mert sosem voltam ott, ahol a többiek vannak
Sosem gondoltam és éltem azt, amit a többiek
Ezért még az életemben elfelejtenek
Mért nem vagyok ott, hol a többiek vannak
Mert sosem voltam ott, ahol a többiek vannak
Sosem gondoltam és éltem azt, amit a többiek
Ezért még az életemben elfelejtenek



Credits
Writer(s): Gaspar Szoke, Matyas Szoke
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link