A szerelembe a vágy

Hisz érezted már amint árnyként követ
Folyton veled jár osonva mögötted
Azt is, amint minden gondolatban átsuhan s veled él boldogan
Érezted már ahogy elméd falára letapadt s hozzád nőve ott maradt
Amint úrrá lesz rajtad a gondolat veled fekszik
Róla álmodsz vele ébredsz untalan
Érezted már ahogy szíved meghasad
Lelked elengedni fél így örökre ott marad
Érezted azt is amint lényed átjárja

Egy sugallat füledbe súgja
Nem szabad, légy önmagad
Hisz érezted már
Amint egy lehelet
Fuvallatként simogat
Ahogy egy érintés
Kéjként hasogat
Amint egy tekintet
Egész lényeden áthatol
S lelked legmélyéig meg sem állva letarol

Hisz láttad már a vágy lángoló tekintetét érezted borzongó érzetét
Amint legkisebb zsigeredhez a kéjtől égve elért

Mert érezted már szíved dübörgő robajának gyorsuló moraját
Az ereidben a vér áramlásának lendülete magával ragadását
Mert mindez úgy kell mint valami drog
Minél többet érzel annál több kell és még több kell
Addig, míg sejtjeid majd szétrobbannak
Hol már nincs szabad útja a gondolatnak
Mert eltűnik a képzelet a fantázia is megreked
Körülötted megszűnt létezni a környezet
S már csak hangtalan sóhaj lengi körül lényedet
Közben egy pillanatra az idő megáll
Majd hirtelen elszáguld már meg nem áll
Mert minden ott van a már hangos sóhajban
S a világ hirtelen felrobban



Credits
Writer(s): Gabriella Horváth
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link