Embergép
Műszerekkel mérem a nagy közömbösséget
Túlcsordulnak a skálán a kapott eredmények
Az otthon nevű részen, a panelrengetegben
Embergépek élnek zavartalan csendben
A szájukon lakat van, minden ablak zárva
Kattanásig húzva a szívüknek cipzárja
Ha éreznek is bármit, azt elcsomagolják
Masnis dobozokba, majd szekrénybe szórják
Ott egymásra torlódik a fájdalom s a bánat
Végigsöpör rajtunk, ha utat tör magának
Utat tör magának minden szorongásom
Az összes lenyelt könnyem, az összes csalódásom
Szóra nyílnak az ajkak, de a levegőbe fagynak
Rozsdás reflexszel még tagadni akarnak
De kivetkőznek mégis a makacs hallgatásból
És dobhártyák szakadnak szét az ordítástól
Egymásra torlódik a fájdalom s a bánat
Végigsöpör rajtunk, ha utat tör magának
Utat tör magának minden szorongásom
Az összes lenyelt könnyem, az összes csalódásom
Mossuk le hipóval, marjon le a csontig!
Mossuk le hipóval, súroljuk még addig
Amíg kikopik belőlem, amit magamba véstem!
A sebek behegednek és kicsorbul a késem
Mossuk le hipóval, marjon le a csontig!
Mossuk le hipóval, súroljuk még addig
Amíg kikopik belőlem, amit magamba véstem!
A sebek behegednek és kicsorbul a késem
Túlcsordulnak a skálán a kapott eredmények
Az otthon nevű részen, a panelrengetegben
Embergépek élnek zavartalan csendben
A szájukon lakat van, minden ablak zárva
Kattanásig húzva a szívüknek cipzárja
Ha éreznek is bármit, azt elcsomagolják
Masnis dobozokba, majd szekrénybe szórják
Ott egymásra torlódik a fájdalom s a bánat
Végigsöpör rajtunk, ha utat tör magának
Utat tör magának minden szorongásom
Az összes lenyelt könnyem, az összes csalódásom
Szóra nyílnak az ajkak, de a levegőbe fagynak
Rozsdás reflexszel még tagadni akarnak
De kivetkőznek mégis a makacs hallgatásból
És dobhártyák szakadnak szét az ordítástól
Egymásra torlódik a fájdalom s a bánat
Végigsöpör rajtunk, ha utat tör magának
Utat tör magának minden szorongásom
Az összes lenyelt könnyem, az összes csalódásom
Mossuk le hipóval, marjon le a csontig!
Mossuk le hipóval, súroljuk még addig
Amíg kikopik belőlem, amit magamba véstem!
A sebek behegednek és kicsorbul a késem
Mossuk le hipóval, marjon le a csontig!
Mossuk le hipóval, súroljuk még addig
Amíg kikopik belőlem, amit magamba véstem!
A sebek behegednek és kicsorbul a késem
Credits
Writer(s): Gyula Gyorffy, Marcell Liko, Attila Hock, Gergely Kerekes, Zoltan Hock
Lyrics powered by www.musixmatch.com
Link
© 2025 All rights reserved. Rockol.com S.r.l. Website image policy
Rockol
- Rockol only uses images and photos made available for promotional purposes (“for press use”) by record companies, artist managements and p.r. agencies.
- Said images are used to exert a right to report and a finality of the criticism, in a degraded mode compliant to copyright laws, and exclusively inclosed in our own informative content.
- Only non-exclusive images addressed to newspaper use and, in general, copyright-free are accepted.
- Live photos are published when licensed by photographers whose copyright is quoted.
- Rockol is available to pay the right holder a fair fee should a published image’s author be unknown at the time of publishing.
Feedback
Please immediately report the presence of images possibly not compliant with the above cases so as to quickly verify an improper use: where confirmed, we would immediately proceed to their removal.