Már Tudom

Túl sokat beszél, eddig nem zavart
De tegnap rájöttem az ebédnél
Régen felkavart minden harc
De most inkább némán nézen a tévét
Én tudom, a show már véget ért
Ez nem egy film, ahol mindenki szép
De jól jött volna néha
Néhány percnyi magány még

Már tudom mitől ragyog az ég
Reggel megtudtam, hogy leléptél
Most üres az ágy, de mit bánom én
Mától minden perc egy ajándék
S többé nem sózod el a kávét

Délig alhatok, most már nem zavar,
hétvégén nincs shopping a mamával.
Többé nem kérdi már, hogy mit vettél,
vagy hogy ennél több is lehetnél.

Tudom, a show már véget ért,
ez nem egy film, ahol mindenki szép.
De jól jött volna néha
néhány percnyi magány még.

Már tudom, mitől ragyog az ég,
reggel megtudtam, hogy leléptél.
Most üres az ágy, de mit bánom én,
mától minden perc egy ajándék.
S többé nem sózod el a kávét.

Tudom, a show már véget ért,
ez nem egy film, ahol mindenki szép.
Sosem hittem, mégis rám talált,
én annyi mindent tűrtem, mégis fejbe vág.
Itt nem volt semmi menedék,
csak néhány percnyi magányt,
csak néhány percnyi magányt még!

Már tudom, mitől ragyog az ég,
reggel megtudtam, hogy leléptél.
Most üres az ágy, de mit bánom én,
mától minden perc egy ajándék.

Már tudom, mitől ragyog az ég,
reggel megtudtam, hogy leléptél.
Most üres az ágy, de mit bánom én,
mától minden perc egy ajándék.

Már tudom, mitől ragyog az ég,
reggel megtudtam, hogy leléptél.
Most üres az ágy, de mit bánom én,
mától minden perc egy ajándék.
S többé nem sózod el a kávét.