Titkok

Várj még, hajolj közelebb, ne szaladj el,
Várj még, fogd a kezem, sose engedd el.
Ó, sose engedd el.

Távol vagy tőlem, de én várok rád,
Bízz bennem, ha ezt álmodnád.
Neked egy titok vagyok, amit megfejthetsz,
Ha akarod a szívedben elrejthetsz.
Kettőnknek nem elég száz év sem,
Soha nem felejtem, amit átéltem.
De mit mondhatnék ebben a pár sorban?
Hogy a szíved az enyémhez láncoljam...

Titok, vagy nem, úgyis érzed, hogy érzem,
Ha Rád nézek meglátod nem is kell kérnem.
Hogy higgy nekem, teljesen megőrjítettél,
Engedd magadnak, hogy belekeveredj, hé,
Itt most, bújj ide picit hozzám,
Kínos, de a lelkemet eladnám.
Légy velem kérlek, és legyen pont olyan,
Mint a mesékben, de pszt, csak titkosan.

Hajolj közelebb, megsúgom, hol várok Rád,
A világ végére szaladnék, de Te nem hagynád.
Ha ide bújsz, egy pillanatot szánj még rám.
Egy titok vár, ezt másnak soha nem adnám.
Várj még, hajolj közelebb, ne szaladj el.
Szeretlek, tudd meg, hiába titkolom,
A lakat zárva, de a kulcsát itt hagyom.
Várj még, fogd a kezem, sose engedd el,
Ó, sose engedd el!

Van egy titkos ládikám, abban tartom a titkaim,
Hogy ha eljössz, az a mániám, megmutogatom sorba mind,
Kiveszem, beveszed, az ágyra kiteszem,
A varázspálcámmal varázsolok szívesen.
Ez nem szívatás, ez a titkos hivatásom,
Na gyere baby ao, megnézed a lakásom?

Bridge (Horus):
Titok, vagy nem, úgyis érzed, hogy érzem,
Ha Rád nézek meglátod nem is kell kérnem.
Hogy higgy nekem, teljesen megőrjítettél,
Engedd magadnak, hogy belekeveredj, hé
Itt most, bújj ide picit hozzám,
Kínos, de a lelkemet eladnám.
Légy velem kérlek, és legyen pont olyan,
Mint a mesékben, de pszt, csak titkosan.

Hajolj közelebb, megsúgom, hol várok Rád,
A világ végére szaladnék, de Te nem hagynád.
Ha ide bújsz, egy pillanatot szánj még rám.
Egy titok vár, ezt másnak soha nem adnám.
Várj még, hajolj közelebb, ne szaladj el.
Szeretlek, tudd meg, hiába titkolom,
A lakat zárva, de a kulcsát itt hagyom.
Várj még, fogd a kezem, sose engedd el,
Ó, sose engedd el!

Egy másnap reggel fájó fejjel ébredek,
A tegnap valóság volt, vagy csak képzelet?
Nem talállak, nem hiszem el,
Hogy azt az estét Veled töltöttem el.
Nem gondoltam végig, nem könnyű a dolgom,
Tudom, mit érzek bár, magamba fojtom,
Nélküled nem úgy telnek el az éjjelek,
A hiányod megkínoz, ha felébredek.

Titok, vagy nem, úgyis érzed, hogy érzem,
Ha Rád nézek meglátod nem is kell kérnem.
Hogy higgy nekem, teljesen megőrjítettél,
Engedd magadnak, hogy belekeveredj, hé
Itt most, bújj ide picit hozzám,
Kínos, de a lelkemet eladnám.
Légy velem kérlek, és legyen pont olyan,
Mint a mesékben, de pszt, csak titkosan.

Hajolj közelebb, megsúgom, hol várok Rád,
A világ végére szaladnék, de Te nem hagynád.
Ha ide bújsz, egy pillanatot szánj még rám.
Egy titok vár, ezt másnak soha nem adnám.
Várj még, hajolj közelebb, ne szaladj el.
Szeretlek, tudd meg, hiába titkolom,
A lakat zárva, de a kulcsát itt hagyom.
Várj még, fogd a kezem, sose engedd el,
Ó, sose engedd el!