Búcsúzni Jöttem

Talán, csak nem beszéltünk,
De értettünk mi van velünk
Talán, csak annyit mondtunk
Amit engedett a helyzetünk
De néha, van ez a hiányérzet bennem,
- biztos, másnál is így van, -
Hogy elmaradt valami fontos, valami visszahozhatatlan
Nézed a várost, ahogy én
Ha itt vagy most velem
Nézem a várost, ahogy él...
Te bizos megérted, hogy miért
De könnyű ezt gondolni,
Nem cáfolhat meg senki már
És könnyebb elviselni,
Ha úgy teszek, mintha itt volnál
Nézem a várost, ahogy él
Mintha itt lennél velem
Látod a várost, ahogy én...
Te biztosan értenél
Látom a családot, ahogy együtt jönnek újra talán,
Vagy most, ez az utolsó este...
Nem is él, aki sohasem érezte még
Hogy milyen gyorsan jön az alkony és utána az éj.
Nélküled
Él ez a város, ahogy én
Ami volt nincs már nekem
Elhagy a város és a fény
Én is csak búcsúzni jöttem
Látod az alkony, most is elkísér
És senkin sem látszik, hogy fél
Mert holnap is itt lesznek, de te nem...
Most is csak emlékeztet rád az éj



Credits
Writer(s): Peter Kovacs, Attila Kovacs
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link