Elmondom

Elmondom sírva alszom át az éjszakát...
Majd egyszer rám talál, ki két karjába, két karjába zár...

Elmondom sírva alszom át az éjszakát,
Majd egyszer elfogynak a könnyeim talán.
Majd egyszer rám talál, ki két karjába, két karjába zár,
S nem lesz többé könnyes éjszakám.

Elmondom sírva alszom át az éjszakát,
Majd egyszer elfogynak a könnyeim talán.
Majd egyszer rám talál, ki két karjába, két karjába zár,
S nem lesz többé könnyes éjszakám.

Imádkozom minden éjszaka,
Hogy életemben történjen csoda,
Hogy ne találjon rám a szenvedés,
Nekem is járjon egy kis ölelés!

Imádkozom minden éjszaka,
Hogy életemben történjen csoda,
Hogy ne találjon rám a szenvedés,
Nekem is járjon egy kis ölelés!

Elmondom sírva alszom át az éjszakát,
Majd egyszer elfogynak a könnyeim talán.
Majd egyszer rám talál, ki két karjába, két karjába zár,
S nem lesz többé könnyes éjszakám.

Elmondom sírva alszom át az éjszakát,
Majd egyszer elfogynak a könnyeim talán.
Majd egyszer rám talál, ki két karjába, két karjába zár,
S nem lesz többé könnyes éjszakám.

Úgy érzem már senki nem szeret,
Rég elvesztettem már mindenem...
Elvesztettem én a boldogságom,
Azóta az éjszakákat járom.

Oj néné...

Megtalál a boldogság talán,
Nem fájna a szívem többé már,
Önfeledten kellene nevetni,
A múltat végleg el kéne feledni.

Megtalál a boldogság talán,
Nem fájna a szívem többé már,
Önfeledten kellene nevetni,
A múltat végleg el kéne feledni.



Credits
Writer(s): Robert Lakatos, Katalin Rita Szava, Maria Notar
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link