Utómunka

Köszönöm, hogy vagy nekem
Thank you, grazie, merci
Tartod a lelket bennem, kinek
Nincs mercije, mert szí'

Csodálom lábad
Mi belőled árad
Ahogyan lágyan csengő hangszín
Átöleli a szádat

Mindig ott vagy, hogyha akarlak
Megnyugtatsz, hogyha zavarnak
Még szívesen is veszem
Hogyha mások neked szavalnak

Szép vagy
Minden kis rész, amiből összeállsz
Néha ámulatba ejtő
Akár egy ős-szeánsz

Kívánlak a csendben
Végighallgatom, mit mondasz
Akkor is, ha kedves vagy
Akkor is, ha oltasz

Nem kell hozzá beszéd
Ahhoz, hogy megértselek
Ha már egyben vagy
Senki nincsen, kitől féltselek

Fel sem merül bennem a kérdés
Meddig érzem-e, hogy örökké
Együtt maradunk, én és a zene
Én és a zene (én és a zene)
Együtt maradunk, én és a zene

Kettesben a világ közepén, ő és én
Együtt íródó közös regény, örök remény
Pokol és menny
Ahogy értékes vagy szenny
Hiszen e szenvedély
Soha el nem múló szerelem

Kettesben a világ közepén, ő és én
Együtt íródó közös regény, örök remény
Pokol és menny
Ahogy értékes vagy szenny
Hiszen e szenvedély
Soha el nem múló szerelem

Kettesben a világ közepén, ő és én
Együtt íródó közös regény, örök remény
Pokol és menny
Ahogy értékes vagy szenny
Hiszen e szenvedély
Soha el nem múló szerelem

Kettesben a világ közepén, ő és én
Együtt íródó közös regény, örök remény
Pokol és menny
Ahogy értékes vagy szenny
Hiszen e szenvedély
Soha el nem múló szerelem

Jó, engedd, hogy téged is átjárjon a tánc
Hullámok között cirkázó hang, egy rezgő románc (én és a zene)
Nem számít, hogy mit közvetít, hogy mit ad át
Csak lazulj, a dinamika megvár
A hang most az úr (én és a zene)
Engedd, hogy téged is átjárjon a tánc
Hullámok között cirkázó hang, egy rezgő románc (én és a zene)
Nem számít, hogy mit közvetít, hogy mit ad át
Csak lazulj, a dinamika megvár
A hang most az úr

Szeretem, csak pár sor, néhány strófa
Mit is adhatnék, raknék bele ennyi mondandóba
Hogy netán szólítsalak néhány értelmetlen szóval
Amit te közvetítesz, az nekem ennél több jóval
Hogy kifejezzelek, magamból ami kitárul
Ezermillió titkos út visz, röpít, kirándul
Hangtalan gyászolom hiányod, ilyet ki látott?
Érzem, hogy szükségeltetik, ép énemnek kívánom
Jó hangulat, fájdalom, veled osztom meg örömöm, bánatom
Őszinte személyes kapcsolat, benne vagy a szélben, fában
Örök mozgókép a hanghullámok tavában
Együtt evezünk messze te és én. Ki más?
Együtt erős barikád, saját idilli kép, egy fényes imázs
De ez tied is lehet, csupán hangolódj, míg átérsz
Engedd, hogy átússzon benned csak lazán, hisz ráérsz

Engedd, hogy téged is átjárjon a tánc
Hullámok között cirkázó hang, egy rezgő románc (én és a zene)
Nem számít, hogy mit közvetít, hogy mit ad át
Csak lazulj, a dinamika megvár
A hang most az úr (én és a zene)
Engedd, hogy téged is átjárjon a tánc
Hullámok között cirkázó hang, egy rezgő románc (én és a zene)
Nem számít, hogy mit közvetít, hogy mit ad át
Csak lazulj, a dinamika megvár
A hang most az úr

Engedd, hogy téged is átjárjon a tánc
Hullámok között cirkázó hang, egy rezgő románc (én és a zene)
Nem számít, hogy mit közvetít, hogy mit ad át
Csak lazulj, a dinamika megvár
A hang most az úr (én és a zene)
Engedd, hogy téged is átjárjon a tánc
Hullámok között cirkázó hang, egy rezgő románc (én és a zene)
Nem számít, hogy mit közvetít, hogy mit ad át
Csak lazulj, a dinamika megvár
A hang most az úr (a hang most az úr)