Kényszerleszállás
Elégtek mind a kalandregények.
Minden jár nekem, tarolás!
Könnyen, gyorsan, most! - csak ez a lényeg,
Beindult a kézhez szoktatás.
A paravánra tapad a tekintetem
Árnyékbábos, kezén a Rossz meg a Jó.
Cukrot szór, versét buzgón nyelem,
Luxus elme-amputáció!
Nem baj, meglásd nem fog fájni, pillanat és vége.
Elszáll a kép, lefagy a gép, s a világ dicsősége.
Elmúlik a "prófétáknak térdet, fejet hajtunk",
a végjátékot néhány színes lovasra kell hagynunk.
Az utolsó fedezetlen csekkem töltöm.
Jó fej vagyok, édi mohó manó!
Unokáimtól a Földet persze kölcsön -
ördögi hitel-konstrukció!
Kényszerleszállás egy süllyedő hajón.
Ez a fenntartható fejlövés.
A füledbe súgom-búgom biztatón:
Húzd ki magad, repül a kés!
Letisztul az ég aztán és elmúlik a tél.
Körös-körül sivatag, már senki nem mesél.
Nyálat, csipát kitörlöd, akkor persze már bánod,
Egy meddőhányón ülve az Úr országát várod.
Nem baj, meglásd nem fog fájni, pillanat és vége.
Elszáll a kép, lefagy a gép, s a világ dicsősége.
Elmúlik a "prófétáknak térdet, fejet hajtunk",
a végjátékot néhány színes lovasra kell hagynunk.
Szóval letisztul az ég aztán és elmúlik a tél.
Körös-körül sivatag, már senki nem mesél.
Nyálat, csipát kitörlöd, akkor persze már bánod,
Egy meddőhányón ülve az Úr országát várod.
Minden jár nekem, tarolás!
Könnyen, gyorsan, most! - csak ez a lényeg,
Beindult a kézhez szoktatás.
A paravánra tapad a tekintetem
Árnyékbábos, kezén a Rossz meg a Jó.
Cukrot szór, versét buzgón nyelem,
Luxus elme-amputáció!
Nem baj, meglásd nem fog fájni, pillanat és vége.
Elszáll a kép, lefagy a gép, s a világ dicsősége.
Elmúlik a "prófétáknak térdet, fejet hajtunk",
a végjátékot néhány színes lovasra kell hagynunk.
Az utolsó fedezetlen csekkem töltöm.
Jó fej vagyok, édi mohó manó!
Unokáimtól a Földet persze kölcsön -
ördögi hitel-konstrukció!
Kényszerleszállás egy süllyedő hajón.
Ez a fenntartható fejlövés.
A füledbe súgom-búgom biztatón:
Húzd ki magad, repül a kés!
Letisztul az ég aztán és elmúlik a tél.
Körös-körül sivatag, már senki nem mesél.
Nyálat, csipát kitörlöd, akkor persze már bánod,
Egy meddőhányón ülve az Úr országát várod.
Nem baj, meglásd nem fog fájni, pillanat és vége.
Elszáll a kép, lefagy a gép, s a világ dicsősége.
Elmúlik a "prófétáknak térdet, fejet hajtunk",
a végjátékot néhány színes lovasra kell hagynunk.
Szóval letisztul az ég aztán és elmúlik a tél.
Körös-körül sivatag, már senki nem mesél.
Nyálat, csipát kitörlöd, akkor persze már bánod,
Egy meddőhányón ülve az Úr országát várod.
Credits
Writer(s): Quimby, Varga Livius
Lyrics powered by www.musixmatch.com
Link
© 2024 All rights reserved. Rockol.com S.r.l. Website image policy
Rockol
- Rockol only uses images and photos made available for promotional purposes (“for press use”) by record companies, artist managements and p.r. agencies.
- Said images are used to exert a right to report and a finality of the criticism, in a degraded mode compliant to copyright laws, and exclusively inclosed in our own informative content.
- Only non-exclusive images addressed to newspaper use and, in general, copyright-free are accepted.
- Live photos are published when licensed by photographers whose copyright is quoted.
- Rockol is available to pay the right holder a fair fee should a published image’s author be unknown at the time of publishing.
Feedback
Please immediately report the presence of images possibly not compliant with the above cases so as to quickly verify an improper use: where confirmed, we would immediately proceed to their removal.