Jobb, ha hozzászoksz!
Valamit akarok mondani, de tényleg csak gyorsan,
Annyi, hogy neked innentől én már csak voltam.
Felejtsd el hát a közös jövőt, inkább szokd meg a múlt időt,
Részemről ennyi, mindent átgondoltam,
Most jobb dolgom van.
Mert valahogy mégis minden úgy alakult,
Hogy a szerelem végleg megfakult.
Elmúlt és a papírforma borult,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy a szerepünk nem mindig vidám,
Talán majd másnak az oldalán.
Nem te leszel a legnagyobb hibám,
Jobb, ha hozzászoksz!
Veszed az adást, csak másik csatornát nézel,
Az érints meg engem nem azt jelenti, hogy kézzel.
Szóval a helyzet reménytelen, ennyi már épp elég nekem,
Az ágyamon fekszel és mellettem mégse' férsz el.
Semmit nem érzel.
Mert valahogy mégis minden úgy alakult,
Hogy a szerelem végleg megfakult.
Elmúlt és a papírforma borult,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy a szerepünk nem mindig vidám,
Talán majd másnak az oldalán.
Nem te leszel a legnagyobb hibám,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy nem kár,
És nem fáj.
De menj már,
Mert jön más.
Jobb, ha hozzászoksz,
jobb, ha hozzászoksz!
Mert valahogy mégis minden úgy alakult,
Hogy a szerelem végleg megfakult.
Elmúlt és a papírforma borult,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy a szerepünk nem mindig vidám,
Talán majd másnak az oldalán.
Nem te leszel a legnagyobb hibám,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy nem kár,
És nem fáj.
De menj már,
Mert jön más.
Annyi, hogy neked innentől én már csak voltam.
Felejtsd el hát a közös jövőt, inkább szokd meg a múlt időt,
Részemről ennyi, mindent átgondoltam,
Most jobb dolgom van.
Mert valahogy mégis minden úgy alakult,
Hogy a szerelem végleg megfakult.
Elmúlt és a papírforma borult,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy a szerepünk nem mindig vidám,
Talán majd másnak az oldalán.
Nem te leszel a legnagyobb hibám,
Jobb, ha hozzászoksz!
Veszed az adást, csak másik csatornát nézel,
Az érints meg engem nem azt jelenti, hogy kézzel.
Szóval a helyzet reménytelen, ennyi már épp elég nekem,
Az ágyamon fekszel és mellettem mégse' férsz el.
Semmit nem érzel.
Mert valahogy mégis minden úgy alakult,
Hogy a szerelem végleg megfakult.
Elmúlt és a papírforma borult,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy a szerepünk nem mindig vidám,
Talán majd másnak az oldalán.
Nem te leszel a legnagyobb hibám,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy nem kár,
És nem fáj.
De menj már,
Mert jön más.
Jobb, ha hozzászoksz,
jobb, ha hozzászoksz!
Mert valahogy mégis minden úgy alakult,
Hogy a szerelem végleg megfakult.
Elmúlt és a papírforma borult,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy a szerepünk nem mindig vidám,
Talán majd másnak az oldalán.
Nem te leszel a legnagyobb hibám,
Jobb, ha hozzászoksz!
Hogy nem kár,
És nem fáj.
De menj már,
Mert jön más.
Credits
Writer(s): Zoltan Varga, Kristof Oravecz, Mate Molnar, Zenemukiado Kft, Dorottya Sara Gere, Klaudia Bettina Kovacs, Brigitta Blaho
Lyrics powered by www.musixmatch.com
Link
© 2024 All rights reserved. Rockol.com S.r.l. Website image policy
Rockol
- Rockol only uses images and photos made available for promotional purposes (“for press use”) by record companies, artist managements and p.r. agencies.
- Said images are used to exert a right to report and a finality of the criticism, in a degraded mode compliant to copyright laws, and exclusively inclosed in our own informative content.
- Only non-exclusive images addressed to newspaper use and, in general, copyright-free are accepted.
- Live photos are published when licensed by photographers whose copyright is quoted.
- Rockol is available to pay the right holder a fair fee should a published image’s author be unknown at the time of publishing.
Feedback
Please immediately report the presence of images possibly not compliant with the above cases so as to quickly verify an improper use: where confirmed, we would immediately proceed to their removal.