Telik - PMXV Version

Megkérnélek Istenem, hogy ne a szegény embert bántsd!
De mit tehetne ha előbb-utóbb úgyis eléri a kredit crunch!
Elküldik a cégtől, mondván, hogy nem költséghatékony
Kritikus tömeggé duzzad az utcákon a sok hajlékony
Étel helyett kapunk jogot tisztán, kiváltságként
Álszent ígéretekkel vértezve bukik a szabadságkép
Értékvesztve rohan a világ, gyengét a peremre taszít
Mint az állatoknál, itt is az erősebb kutya!
Nem a földön járunk, réges-régen már a betonon
Leaszfaltoztunk mindent, szinte magunktól, szabadon
Nem vész el semmi, úgy mondják csak átalakul
Ezáltal a kultúránk fogalmává is más vált alapul
Ostoba celebvilág, színész meg bálvány imádat
Bébi mindegy mit csinálsz, csak dobd ki azt a kis! (Ah!)
Nem számít ki látja, amíg tudom, gyorsba' letolom
Amíg hat rajtam a mesterséges feromonom
Előre droidok, mindennap harc, de nem a végső
A boldogsághoz vezető úton sok akadály meg lépcső van!
Nem para, hogy égő, megteszed, amin a sorsod áll
Csak taposs és lesz Lacoste meg buli lakosztály, fáj
Hogy mi volt rég, hogy mi volt igazán az édes
Elmesélni már csak nagyapáink meséje képes
Az biztos, hogy van, volt, lesz rossz és szép
Valamint virágzik, elrohad, amit az idő széttép!
Széttép!
Zöld volt a mező, színes a rét, (Szíves!)
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Zöld volt a mező, színes a rét, (Szíves a rét!)
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Zöld volt a mező (mező) színes a rét, (Szíves a rét!)
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Ma már új vonatok robognak, igaz régi síneken
A menetrendet, meg a trendet az internet keresi ki nekem!
Konzervatívan sikkesen, nincs rózsa meg már csipke sem
Hisz egyik Grimm mese sem köszön vissza egyik rímbe' se
Manapság nem olvasnak, behódolnak mindenféle vasnak
Legyen az számító vagy szállító, számokban gazdag gép
Ha kér a nép, hát adjatok neki a sok gyors étteremben
Minden kanál után mintha hitel lenne benn az ételemben!
Változnak a korok, a világ kerek már a nőknek
Technikával taktikáznak a szingli életművek
Bezzeg régen még téma volt a sok csillag az égen
Mára a romantika nem más, mint antik rom!
Aki idős az egyben öreg, meg is mozgatott minden követ
Hisz aki egy bölcset nem követ, gyökerestül tépi ki a tövet!
A fiatal mérges, az öreg nyelve érdes
Hisz a vén csak vénnyel képes élni, különben szétes'!
Úgy hozta a természet, ne csak félig nézd az egészet
Más kor, más osztály, azt osszad, amit hoztál!
Zöld volt a mező, színes a rét (Szíves!)
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég (Fenn!)
Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Zöld volt a mező, színes a rét
Ház ült a völgyben
És kék volt
Oda fuhuhuhuhun!