Miénk

Пусть бегут неуклюже
Пешеходы по лужам
A вода по асфальту рекой (ja)
И не ясно прохожим
В этот день непогожий
Почему я весёлый такой

Ha sok a szar, a tré, leszek neked rap ikon
Ha sok a kabaré vagy az Eminem epigon
Mer' itt benyomva a happy gomb
Búcsút int a depi meg a heti gond
Negatívat addig ont a szátok
Itt hazárdok a játékok, ha szálltok
Asszed', a valóságra nem vetnek árnyékot az álmok (hiszed)
Én miért tudom leszarni, engem miért nem old a
Más baja? Szolga, kinek nincsen saját dolga

Én felismertem, ha akarom, tennem érte kell
És csendben kerülöm a tied el, mert nem érdekel (nem)
Nem válhatok eggyé a temérdekkel
Megmondanám, hogy mit csinálj, de nem érdekem

Jéghideg csontokon a forró szelet
Éjszaka egyedül a sivatagi eget
Kémleled, integetnek fénylő, ősi tagek
Élet-halál ösztönnel kergetőző gyerek
Amíg más mágnesként tapad a méhkasra
Meghasadva, csapdába csalva, alvajáró
Addig adva van a szabad, vadabb a szavakba zárolt álmoknál
Igazibb, mint amire rámondják

Itt azé lett az élet, akit nem szív itt az Éden
A negédes se a sötét, cél és tét nélkül él
Nem érdekel a miért, magunk uraiként
Vagyunk, és maradunk, minden a miénk

Na most elveszek vagy teremtek?
Homályos értékrendek közt, haver, sok beszédnek sok az alja
Mindenkibe legfelül, magába legbelül feszül
A motivációra cserélt egója, na ja
Álomról álomra, a bölcsőből a sírba vagy
Álomból célba, a hosszú élet ritka
Pillanatok száza, a lehetőségek tárháza
Minden reggel új irány a világba

De ma ne légy bamba, itt látni kell mindent
Ez szamba! Csak táncolni itt lent
Ha kérdik majd, milyen volt, legyen jó sztori
Amig hajt odabent, nyomjuk mindennap neki

Ha hagynánk, beférkőznének a hírek
Amik megpróbálnak megingatni minket
Kétes karakterek, lemosódott sminkek
Hiába minden snitt, a cinkre skip megy
Fakó színű skiccek, szakállas viccek
Verik a lécet tipik', alacsony licitben
Fizetett színészből pont túl sok van
Sorban, beragadtam a Truman Show-ba

Szóban vagy egy szobában nem állok sznobbal
Dobbantok azonnal, kattog az óra
Nincs idő az árnyékban álló báboknak
Fényt deríteni a játékszabályokra

Ahogy esik, úgy feketedik a beton
Itt minden megesik, a kábé régett alom
Emelem az italom, és megint magasztalom:
Azt ahol mi vagyunk, tart bennünket fiatalon
Mindig új betűk a lapon, nevek a vonaton
Zakatol a malom, úgy szálunk el mint egy ballon rep-
Matek és szalonhegy, lakó északon
Ha veszed amit vetítenek, mélyre visz a kanyon

Mert elkopik a szín, kell mint a vitamin
Minden reggel rátapint, hogy míg az ég majd lepattint
A kómát messze kerülöm, míg annyian követik
A képeket a végére ne feledd, most követi