Hullám

Benne vagyok a korban
Tudom, hogy hol a helyem
A sorsomat elnapoltam
De a végét már ismerem

Mennyi idegen város
Milyen sok rossz hotel
És a visszatérő érzés jön
Hogy innen is menni kell

De soha nem tudtam hova
Soha nem kérdezték miért
Én csak szedtem a sátorfámat
Mindig amikor véget ért
Mert mindig is itt volt bennem
Ez a boldogító hiány
Hogy egy hullám vagyok
És visszavár az óceán

Történhetett bármi
Akárhány gyönyörű lány
Időztem persze náluk
De a végét jól tudtam ám

Mindnél idegen voltam
Bár mindig otthonosan
És egy simogatással tudattam velük
Hogy indulok hamarosan

De soha nem tudtam hova
Soha nem kérdezték miért
Én csak szedtem a sátorfámat
Mindig amikor véget ért
Mert mindig is itt volt bennem
Ez a boldogító hiány
Hogy egy hullám vagyok
És visszavár az óceán

Barátok beszélgetések
Másnapos reggelek
Arról szóltak mind csupán
Hogy holnap már nem leszek veled

Mennyi idegen város
Látod milyen sok rossz hotel
Megint a visszatérő érzés jön
Hogy innen is menni kell

De soha nem tudtam hova
Soha nem kérdezték miért
Én csak szedtem a sátorfámat
Mindig amikor véget ért
Mert mindig is itt volt bennem
Ez a boldogító hiány
Hogy egy hullám vagyok
És visszavár az óceán

Soha nem tudtam hova
Soha nem kérdezték miért
Én csak szedtem a sátorfámat
Mindig amikor véget ért
Mert mindig is itt volt bennem
Ez a boldogító hiány
Hogy egy hullám vagyok
Visszavár az óceán

Szedtem a sátorfámat
Mindig amikor véget ért

Szedtem a sátorfámat
Mindig amikor véget ért

Véget ért



Credits
Writer(s): Peter Ivan Muller, Robert Berczesi
Lyrics powered by www.musixmatch.com

Link